Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-05-01 / 2. szám
A másik típusban nem találtunk a lencse közepén pseudoexfoliatív anyagot, csak 3—4 mm átmérőjű szabálytalan alakú kör mentén 1—2 sorban elhelyezkedő Busacca-bushokat (6. ábra). A bush-ok finom szerkezete minden zónában azonos volt. Szabálytalan elrendeződésű, csavarodot fibrillumokból álltak (7. ábra). A fibrillumok vastagsága 700—800 A. Finom periodicitás figyelhető meg rajtuk. A basalis lemez is hasonló fibrillumok szövedéke. A zonularostok lencsén történő tapadásánál az esetek egy részében megszakadt basalis lemezhez emlékeztető képletet találtunk, más esetekben a rostokon szabálytalanul összecsapzódott pseudoexfoliatív bolyhokat figyeltünk meg (8. ábra). A zonularostok között nagy tömegben észleltünk pseudoexfoliatív fibrillumokat (9. ábra), melyek magukat a rostokat is bevonták. 8. ábra. A lencse aequatorialis szakaszán a zonularostokon pseudoexfoliatív flocculusok látszanak. Nagyítás: 190 X 9. ábra. A zonularostok között és a rostok felszínén pseudoexfoliatív fibrillumok szövedéke látszik. Nagyítás: 2700 X Megbeszélés Vizsgálataink szerint a pseudoexfoliatív anyag legjellemzőbb lencsefelszíni formációja scanning elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján is a Busacca által fény mikroszkóposán leírt cserjeszerű képződmények [11]. A Davanger által hangsúlyozott basalis lemez valóban kimutatható az esetek egy részében, de több olyan lencsét is találtunk anyagunkban, ahol a peripheriás sáv alap lemez nélküli, közvetlenül a lencséhez tapadó egymással érintkező bush-ok tömegéből állt. A peripheriás sáv két típusát írtuk le, de nem tartjuk kizártnak, hogy a kórfolyamat lencsefelszíni kifejlődésének fázisait különítettük el. Egyetlen esetben sem találtunk olyan pseudoexfoliatív anyag megjelenési formát a lencse széli harmadában, ahol csak önmagában basalis lemez-szerű képződ93
