Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 3. szám

A műtétet operáló mikroszkóp alatt, retrobulbaris érzéstelenítésben végez­zük. Az optikai zóna bejelölésére trepánt használunk. A pontos centrálás miatt fontos, hogy a pupilla szűk legyen. Az incisiók helyét egy ún. marker segítségé­vel jelöljük meg. Ez egy küllŐ3 eszköz, amely egymástól 22,5°-ra elhelyezett fémlapocskákból áll, egyik oldalát a cornea átlagos görbületi sugarának meg­felelően homorúra köszörültettük. Használat előtt a markerra valamilyen fes­téket kell felvinni (mi methilénkéket használunk), amelynek segítségével a corneán lenyomat készíthető (4. ábra). Az így kapott vonalak mentén hajtjuk végre a RK-át. A legnagyobb biztonsággal ez a microméter elvén működő kés segítségével végezhető el. A keratotomiás kés műszaki rajzát az 5. ábrán mutat-1 i 5. ábra. A keratotomiás kés műszaki rajza 6. ábra. A kés élének beállítása a microméter segítségével 7. ábra. Postoperativ állapot juk be. A kés élének nagysága szabályozható, a szükséges mélységre állítható, ami egy microméterrel ellenőrizhető (6. ábra). E késsel biztonsággal végezhető el a keratotomia a szükséges mélységben a perforatio veszélye nélkül. A seb mélységének megválasztásakor a Haag-Streit Pachometerrel mért cornea vas­tagságot vesszük figyelembe. A 7. ábrán a postoperativ állapotot mutatjuk be. A műtét egyre szélesebb körű elterjedésével olvashatunk a fellépő szövőd­ményekről is. Mivel új eljárásról van szó, egyes szerzők a klinikai megfigyelése­ken túl állatkísérletekben (Jester, Steel és mtsai [7] 1981, Yamaguchi, Kaufman és mtsai [12] 1981, Yamaguchi, Polaclc és mtsai [13] 1981) vagy cadaver em­beri szemen elvégzett RK után (Jester, Vénét és mtsai [8] 1981) fény és elekt­ronmikroszkópos vizsgálatokat végeztek az epithelium, az endothel-sejtek, és a hegesedés folyamatának tanulmányozására. Bores és mtsai [1] (1981) 400 nem progresszív myopiás szemen elvégzett RK után 3 esetben észlelték a cornea fel­171

Next

/
Thumbnails
Contents