Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
3. N. F. 33 éves férfi. Cicatrix adh., cataracta träum, miatt perforáló keratoplasticát és lencse-extractiót végeztünk. A m. hyaloidea sértetlen maradt. A transplantatum 3,5 hónapig volt teljesen átlátszó (3. ábra), a látóélesség 0,5 volt. Ekkor hirtelen oedemássá vált a korong, és semmiféle kezelésre nem tisztult fel (4. ábra). Másfél év múlva újabb keratoplasticát végeztünk. A m. hyaloidea tapadt a transplantatum hátsó felszínéhez, ezért open-sky vitrectomiát kellett végeznünk. / 2 1. ábra. Perforáló keratoplastica után egy hónappal. A transplantatum átlátszó, a m. hyaloidea ép 2. ábra. Az 1. ábrán látható szem három hónappal a műtét után. A transplantatum, oedemássá vált ■3 4 3. ábra. Átlátszó transplantatum 1 hónappal a műtét után. A pupilla kerek, kissé excentrikus helyzetű. A m. hyaloidea ép, felszíne a pupilla szintjében 4. ábra. A 3. ábrán látható szem 4 hónappal a keratoplastica után. A pupilla területének megfelelően kezdődő, üvegtesti kontaktus okozta transplantatum oedema A 21 ép üvegtesti határhártyájú szemen végzett keratoplasticából tehát 3 esetben bizonyítottan az ép üvegtest késői herniálódása okozta a transplantatum elszürkülését. Meg kell jegyezni, hogy noha az oedema mellett egyéb, jellegzetesen immunológiai jel egyik betegnél sem volt észlelhető, az immunsupressív kezeléssel mindig megpróbálkoztunk, de eredménytelenül. Érdekes, bár lehet, hogy véletlen, két esetben a herniatio és az oedema a 3. és 4. hónap között hirtelen keletkezett. Az egyik beteget pár nappal az oedema fellépte előtt vizsgáltuk, és akkor megállapítottuk, hogy a m. hyaloidea felszíne az iris síkjában volt. A harmadik esetünkben az oedema közel egy évvel a műtét után jelentkezett. Ez arra utal, hogy még ilyen idős transplantatumok is sérülékenyek. Mindhárom esetünkben a pupilla intakt volt, továbbá intraoculáris nyomásemelkedést nem észleltünk. Tulajdonképpen mindeddig a legkedvezőbb műtéti lefolyásnak azt tartottuk, amikor a m. hyaloidea épségét meg tudtuk őrizni. Számunkra is meglepő, 122