Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)
1982-02-01 / 1. szám
séget mutatott (p<0,05); a Kolgomorov—Szmirnov és a médián teszt négy összehasonlításból kétszer, ill. négyből csak egyszer jelzett szignifikáns eltérést (II. táblázat). 4. A miopok és hipermetropok mélységlátása azonos volt centrálisán, a próbák egy esetben sem mutattak szignifikáns különbséget; a periférián azonban különbség volt. Következésképp az emmetropokhoz viszonyított változás mértéke különböző. A hipermetropok mélységlátásának romlása 10°-ig nem haladta túl az emmetropokét, szemben a miop és vegyes csoporttal (2. ábra). A periféria felé haladva tovább a többi csoport teljesítménye az emmetropokénál jobban romlott. Skálaállás 2. ábra. Hiper metrop, miop és vegyes csoportok elülső pálcaállásból kiindulva mért m élység - látási értékei átlagainak az emetropékhoz viszonyított változásai jobb oldali excentrikus jixáció mellett Megbeszélés Perifériás fixádékor a mélységlátás teljesítőképessége, mint az várható, a centrálisnál mértnél rosszabb volt. A mélységlátás a periféria felé haladva még viszonylag jó, amikor a látásélesség már lényegesen csökken. A centrális látásélességet befolyásoló tényezők Lit összefoglalása szerint: megvilágítás, adaptációs állapot, kontraszt, hullámhossz, expozíciós idő, refrakció, pupilla tágassága, akkomodáció, a vizsgáló jel helyzete, szemmozgás, stabilizált retinakép, retinapozíció, binokuláris effektus, kor, gyógyszerek, környezet, tréning, ambliopia, tér—időbeli interakció [11]. A perifériás látásélességet befolyásoló tényezőket Low tekintette át. Ezek: az excentricitás foka, a meridiánok, a megvilágítás, az egyéni különbségek, a gyakorlat hatása, a spontán fluktuáció, a refrakció, a szín, a megfigyelési idő, a mozgás, a pszichológiai faktorok és egyéb tényezők (kor, nem, pupilla tágassága) [12].
