Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)

1982-02-01 / 1. szám

Az egyes csoportokon belül kapott különbségek: (az I. tát »lázat vízszintes összehasonlítása)

1. A centrális fixációkor mért mélységlátási értékek az 5°-osaktól, ez utóbbiak a 10°-osaktól, a 10°-osak a 15°-nál találtaktól az egymintás t, az előjel és a Wilcoxon-próbában, azaz mind a parametrikus, mind a nem parametrikus próbákban minden csoportnál szignifikánsan eltértek egymástól (p< 0,001).

2. A jobb és a bal oldalon történt fixáltatáskor kapott adatok között, valamint az elülső és hátsó pálcaállásból kiinduló mérések között nem adódott szignifikáns különbség a vegyes csoporttól eltekintve. Ebben a csoportban az elülső és hátsó pálcaállásból kiinduló mérések között centrális és 5°-os paracentrális fixációkor a próbák eredményei nem voltak egybevágóak.

3. Az adott excentricitás mellett a csökkent látásélességhez még viszonylag jó mélységlátási teljesítmény társult.

Az egyes csoportok közti különbségek: (az I. táblázat függőleges összehasonlítása)

1. A hipermetrop, miop és vegyes csoportok minden fixációs helyzetben és minden próbában szignifikánsan különböztek az emmetropoktól (p< 0,001).

2. Az emmetropok 5°-os paracentrális fixációkor mért mélységlátása jobb volt, mint a többi csoporté centrálisán és 10, ill. 15°-nál; megközelítően a miop és vegyes csoport 5°-kal előbb mért értékeit produkálta. Hipermetropok, miopok és vegyes csoportbeliek perifériás mélységlátása beszűkült (1. ábra).

3. A miopok és hipermetropok mélységlátása 10°-os fixációkor minden próbában szignifikánsan különbözött (p< 0,001), 5°-os fixációkor négy próbában különböző mértékben, de szignifikáns volt az eltérés; a médián teszttel végzett összehasonlításból csak egy jelzett szignifikáns különbséget. 15°-os fixációkor a kétmintás t, a Mann—Whitney- és a Kruskál—Wallis-teszt szignifikáns különb-Skálaállás

(cm)

excentrikus fixáció mellett

52