Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)
1982-02-01 / 1. szám
Szemészet Ilit. 48—54. 1982. A Fővárosi Tanács V. II. Péterfy S. utcai Kórház—Rendelőintézet (főigazgató : Bojszkó Imre) Szemészeti Osztályának (főorvos: Pajor Rezső) közleménye A mélységlátás térbeli percepciója К A LM AN ZSUZSA A Howard—Dolman-készülékkel mért mélységlátási értékek emmetropok és miopok, ill. emmetropok és hipermetropok viszonylatában különbséget mutattak az irodalomban megadott [9, 1, 14. 15] normál értéken belüli differenciálással. Excentrikus fixáláskor a mélységlátás teljesítménye csökken [8, 10]. A mélységlátás teljesítőképessége a centrumtól a periféria fele lineárisan csökken, küszöbértéke emelkedik. A periféria felé haladva a binokuláris egyeslátás nem vezet lokalizációs benyomáshoz [16]. A kérdés az, hogyan alakul az egyes csoportok között észlelt különbség perifériás fixáció mellett. A periféria szerepét a mélységlátásban Luria vizsgálta. A perifériás látótér beszűkítésével a tárgyak binokuláris látása — a feloldóképesség — változatlan maradt, de a mélységlátás fokozatosan csökkent. Megfigyelései szerint a látótér perifériájáról származó jelzések a binokuláris fixációhoz szükségesek a binokuláris feladatok elvégzéséhez. Üres perifériás látótérben, perifériás jelzések hiányában rosszabb a tárgyfelismerés; az olvasás is szenved. Feltételezi, hogy a perifériás jelzések híján a driftek nagyokká válnak, ezáltal károsodik a mélységlátás [13]. Nemcsak a mélységlátás élessége, hanem a mélység felismeréséhez szükséges idő is csökken a periféria felé. A centrumtól 5°-ig 10%, 5°—10°-ig 3%, 10°—15°-ig 25%-kal a centrumhoz képest [19, 20]. Vizsgálatunk iránya a centrum és a paracentrum mélységlátásának tanulmányozása volt a horizontális meridiánban. A Howard—Dolman-készülékkel mért mélységlátási értékek csak a retina centrumának mélységlátási teljesítményére vonatkoznak. A mélységlátásnak a látótérben való érvényesülését fixáló pont áthelyező „kar” segítségével, az inverz kampimetria elve alapján oldottuk meg úgy, hogy ne zavarja a mélységlátást vizsgáló műszer működését. Méréseinkkel választ vártunk arra, hogy milyen a centrum és a paracentrum mélységlátási teljesítőképessége közötti különbség. Fixáló pont áthelyező műszer leírása A Howard—Dolman-készülék apertúrájának felső pereméhez csavarral rögzíthető ,,kar”-t erősítettük, melyen az 5—10—15°-os paracentrális fixációnak megfelelő fixációs pontokat szerkesztettünk. A vizsgált a fixáló pontot nézi és a Howard—Dolman-készülék apertúráján át észleli a rudak egymáshoz viszonyított helyzetét. Felszólításra változtatja a vizsgált a fixálásának pontját és jelzi a műszerbeállítást. A fixáló pontokat tartalmazó karon saját áramforrású fixáló pontokat helyeztünk el. A fixációt a kornea reflexszel ellenőriztük. A fixáló pontokat tartalmazó kar körkörösen elmozdítható, így a fixálás a kívánt irányban változtatható. A vizsgálat menete A vizsgálat kezdete a mélységlátás vizsgálata, mely a centrális értéket jelenti. Ezután kerül sor a mélységlátás látótérben való meghatározására. A fokbeállítás után fixáltatva a vizsgáltat meghatározzuk az excentrikus mélység48
