Szemészet, 1982 (119. évfolyam, 1-4. szám)
1982-02-01 / 1. szám
Szemészet Ilit. 10—Itt. I!I8*Í. .4 Pest megyei Tanács Semmelweis Kórház Szemosztályának (osztályvezető főorvos: Vörösmarthy Dániel) közleménye A cataracta juvenile műtéti kezelése VÖEÖSMARTHY DÍNIEL és G О N D A GYULA Általános az a fölfogás, hogy a fiatalkori cataracta eltávolítására az extrakapszuláris hályogműtét a megfelelő eljárás. Ennek számos oka van, amelyek részben műtéttechnikaiak, részben fiziológiaiak. A műtéttechnikai okok: 1. Kisgyermekek esetében az intrakapszuláris hályogkivonás nehézségekbe ütközik, mert a zonula rostok erősek és a lencse hátsó tokját a ligamentum hyaloideo-capsulare az üvegtesti membránnal erősebben összeköti, mint idős korban. 2. A kisgyermek szemgolyója a felnőttéhez képest beágyazottak!) helyzetű és a bulbust körülvevő szövetek jó turgora tovább nehezíti a megfelelő hozzáférést. 3. Gyermekkorban a szem feszes burka rugalmasabb és kevésbé ellenálló a környezeti szövetek kompressziójával szemben. Ez azt eredményezi, hogy még a modern hipotonizáló eljárások ellenére sem sikerül az intrakapszuláris hályogműtéthez szükséges megnyugtató fokú üvegtesti retrakeiót elérni. Ez elsősorban a szemizmok tónusának eredménye, amelyek az insertiónál még elernyedt állapotban is olyan fokú erőhatást fejtenek ki, hogy a nyitott bulbus sclerája az inssrtiók helyén imprimálódhat és az üvegtesti üreg volumene csökken. A fiziológiai okok elsősorban abban rejlenek, hogy a hályogkivonás afiziológiás körülményt teremt, amelyet a fiatalkorú betegnek egy életen át viselnie kell, esetleg következményeivel együtt. Ebből a szempontból az intrakapszuláris extrakció durvább beavatkozásnak számít, mint az extrakapszuláris: 1. Az intrakapszuláris extrakció lobuláris sebet igényel, míg az extrakapszuláris csak lineárist és a modern eljárások esetében csak punctio corneaet. 2. Az intrakapszuláris extrakció után megszűnik az iris hátsó támasza, iridodonesis lép föl, míg ez a körülmény az extrakapszuláris extrakciónál csak mérsékelten észlelhető. 3. A tokos kivonás esetében az üvegtesti membrán is elveszíti támaszát, a pupillán át előboltosul, majd pár éven belül elszakad, az üvegtest degenerálódik, fölhígul. A szemmozgásokat így nemcsak iridodonesis, hanem az üvegtest szemmozgást követő vetődése, endophthalmodonesis is követi. Ez utóbbi következményének tekinthető a cvstoid macula-degeneráció és a retinaszakadás, majd az ablatio. 4. Az intrakapszuláris műtét lobuláris sebének hege és az elülső csarnokba került corpus keratopathiát okozhat. Az említett technikai és fiziológiai körülmények egyértelműen arra mutatnak hogy a juvenilis cataracta eltávolításának — mint említettük — adekvát módja az extrakapszuláris extrakció. A kong. cataracta műtété az extrakapszuláris extrakció az elmúlt évek során nagy változáson ment át és ma már szinte nem is hasonlítható össze a nem régen még széles körben alkalmazott, a limbust vagy a corneát erősen traumatizáló, 10
