Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Szemészet 118. 36—39. 1981. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató: Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Kancsalság és organikus szembetegség* JUHOS PIROSKA és TŰRI ÉVA A tankönyvekből és a gyakorlatból jól ismert tény, hogy mind az összetérő, mind a széttérő kancsalság számos szembetegség tünete lehet. Sokszor éppen a kancsalság hívja fel a környezet figyelmét a gyermek szembetegségére. Feman és Reinecke Handbook of Pediatric Ophthalmology c. könyvében a retinoblastomáról szóló fejezetben megemlíti, hogy a tumor első tünete a kancsalság és/vagy a leukocoria. Otto Lehrbuch und Atlas der Orthoptik с. könyvében külön fejezetet szentel a macula elváltozások okozta kancsalságnak. MacKay Wolff 328 kongenitális rubeola szindrómás gyermek vizsgálata során 58 kan csalt talált, közülük tíznél „organikus amblyopia” — opticus atrófia, cornea hegek stb. okoztak jelentős mértékű látásromlást, az 58 gyermek közül 23-nál észlelt cataractát. Vojtová, Kouba, és Vendrová a kongenitális toxoplasmosisról szóló munkájukban említik, hogy a vizsgált 16 esetből kettőnél kancsalság volt az első tünet. Megvizsgáltuk klinikánk 5 éves beteganyagát abból a szempontból, hogy hányán kerültek vizsgálatra organikus szembetegséget takaró kancsalság miatt. Eseteink 1974—79 között a klinikánkon ápolt, illetve vizsgált 0—14 éves korú betegeink között összesen 83-at találtunk, akiken a kancsalság csak tünet volt, a szülők először ezt vették észre, és valójában más szembetegségük volt. 53 gyermeknél strabismus convergens, 30-nál strabismus divergens állott fenn. A következő táblázat a betegek kórképek szerinti megoszlását mutatja. Chorioretinitis inveterata ......................................................... 20 Egyéb retinaelváltozás ............................................................ 13 Cataracta .......................................................................................... 17 Retinoblastoma.............................................................................. 8 Microphthalmus ............................................................................ 9 Egyéb fejlődési rendellenesség ................................................ 13 Fibroplasia retrolentalis.............................................................. 3 Összesen 83 20 betegünknél a diagnózis chorioretinitis inveterata volt, ebből klinikailag és szerológiailag toxoplasmosisnak bizonyult 11. Közülük 8-nál az elváltozás veleszületett volt, 3 esetben pedig friss fertőzésről volt szó. Közülük P. I. 3 éves lány esetét emeljük ki. Klinikánkra történő felvétele előtt 8 hónappal észlelték a szülők, hogy bal szeme kancsal állásban van. Néhány nap múlva fénykerülővé, vörössé vált ez a szeme. Ekkor fordultak szemészhez, aki azonnal kórházi osztályra utalta. Hypopyon iritis et chorioretinitis centralis volt a diagnózis. Az elülső szegment gyulladása az alkalmazott kezelésre rendeződött, a szemfenéki kép azonban nem változott, ezért klinikánkra utalták. Felvételekor látásélesség nem vehető fel. Jobb szem ép. Bal szem külsőleg békés. A szemfenéken a papillát félig takaró, tőle temporálisan elhelyezkedő másfél-két papillányi nagyságú, 5—6 I)-t promineáló fehér massza helyezkedik el, melyre alulról érágak kúsznak. A papilla felett ív alakú pigmentált chorio*A Szemorvostársaság 1980. évi Nagygyűlésén elhangzott előadás alapján 36
