Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)

1981-11-01 / 4. szám

latum corneae részleges átvágásában látják. A cornea stromájának kollagénrostjai a limbusban elvesztik rendezett lefutásukat, egyesek megvastagodnak és elérik a 600—700 A° átmérőt, mások körkörös lefutásúak lesznek. A limbusban a cornea kollagénrostjai összefonódnak a sclera rostjaival, és egy fibrózus gyűrűt alkotnak Kokott [61]. Pratt-Johnson [89], Polack [87] tagadja a gyűrű létezését, és csak a corneális rostoknak a scleraba való áthaladásáról beszél. A ligamentum létezését Francois [42] is megerősítette. E valószínűleg föltételezett ligamentum felelős a cornea állandó görbületi sugarának megtartásáért (2. ábra). E ligamentum többszörös átvágása, a radiális keratotomia, egy terjedőben levő műtét myopia ellen, elsajátítását tanfolyamokon teszik lehetővé. A cornea törőerejének sebészi korrekciójával foglalkozó szemészeket egy nemrégen megalakult társaság a „Kerato-refractive Society” tömöríti soraiba.

Salzer [98] 1910-ben kísérletesen lovak cornea darabját nyulak szaruhártyájába interlamellárisan ültette be. Vojno—Jaszenyeckij [112] nyulak egészséges szaruhártyájába interlamellárisan, konzervált cornea darabot helyezett be. Barraquer [8, 9, 10, 12] többféle műtéti eljárást dolgozott ki a cornea törőerejének megváltoztatására. Ezeknek a műtéteknek egy csoportját az optikai célból végzett autokeratoplasztikák alkotják, amikor a cornea törőerejének megváltoztatására (általában gyengítése céljából) lamelláris keratectomiát végez a cornea optikai zónájában, vagy a lamelláris corneadarabot a szükséges fokban elfordítva visszahelyezi (transpositio corneae). Műtétéinek másik csoportját azok a beavatkozások alkotják, amikor a corneába interlamellárisan az ametropiát korrigáló, a szem normális fénytöréséhez szükséges szaruhártyadarabot ültetett be (keratophakia), amelyet szükség szerint konvex vagy konkáv felszínűre alakított ki (3. ábra). Mindkét módszerének követői lettek. A lamelláris keratectomia eredményét ismertette Krwawicz [64] 1964-ben. Martinez és Katzin [73] erre a célra szerkesztették meg mikrokeratotomukat. Pureszkin [92, 93] nyúlkísérleteiben megállapította azt, hogy a lamelláris stromectomia klinikailag elsősorban a nagyfokú, féloldali myopia esetén használható műtéti eljárás.

Az interlamelláris homokeratoplasztika műtétet Blavatszkaja [23] is kipróbálta, eredményeiről 1973-ban megjelent monográfiájában számolt be. Beljaev [16] brephoplastica corneae néven ismertette műtéti eljárást, ahol elhalt mag-3. ábra. Keratophakia (Barraquer után)

225