Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
tés után oxigénterápiát és egyéb gyermekgyógyászati kezelést igénylő újszülötteknél. A gondozás egyik fontos feladata a szülők kíméletes és korai felvilágosítása gyermekük szemének állapotáról. Pap Zoltán, Váróczy László (Debrecen): Koraszülöttek szemészeti vizsgálata (Előadás) Szerzők nagy számú koraszülött szemészeti vizsgálatáról számolnak be. Egy részüknél oxigénkezelés történt CPAP rendszerrel. Ismertetik az oxigénkezelés indikációit és kivitelezését s beszámolnak elért eredményeikről, valamint a koraszülöttek folyamatos kontroli-vizsgálatából levont tanulságokról. Bertényi Anna, Véli Margit, Fodor Mária (Budapest) : A retrolentális íibroplasia ultrahangos ellenőrzése (Előadás) A retrolentális fibroplasia (RLFP) jellegzetes echogramja révén biztosan elkülöníthető a retinoblastomától. Egyéb gyermekkori elváltozások közül a primer perzisztáló hyperplasticus üvegtest, a Coats-betegség és némely uveitis adhat a RLFP-hez hasonló echogramot. A kórképhez gyakran társuló retinaleválás is kimutatható ultrahang diagnosztikával . Ismételt ultrahangos méréssel RLFP eseteink 36 % -ában találtunk microphthalmust. A kevésbé súlyos esetekben gyakran alakul ki myopia. A prognózis szempontjából döntő, hogy az első három életévben az optikai tengely növekedése megindul-e és milyen mértékben. Súlyos esetben a betegség kialakulásakor megáll a szemgolyó fejlődése, de a bulbus zsugorodását sohasem észlelték. Csapody István : A parciális oxigénkoncentráció ellenőrzésének fontosságát hangsúlyozza. A szemészeknek feladata, hogy kiszűrjék az eseteket, a gyermekgyógyászoké, hogy alkalmazzák a megfelelő partialis oxigénkoncentrációt. Gzappán Piroska : A Schöpf Merei kórház ambulanciáján 20 éve végzi a koraszülöttek utógondozását, Véli Margit szemész konziliárus segítségével. Az intenzív perinatális központok működésbelépésével várható volt — külföldi példák alapján — a fibroplasiás esetek szaporodása. Ez 1,0% alatti gyakoriságról 2,5—3 %-ra emelkedett saját koraszülött beteganyagukban. Feldolgozták az intenzív központ megalalulása előtti utolsó 5 év anyagát. Tapasztalatuk közül hármat emel ki: 1. 42 fibroplasias közül 24 gyógyult meg, többségükben fél éves korukra. Tehát 6 hónapos kor után szűrve már az összes retinopathia-eset nem észlelhető. 2. A koraszülöttek gesztációs korát figyelembe véve a fibroplasia első jeleit egyöntetűen a 36. gesztációs hét után észlelték, tehát a legéretlenebbeknél a legkésőbb! Ez a kontroll időpontjára vonatkozóan tájékoztatást nyújt. 3. Prednisolon +E vitamin adására az esetek 60 %-a, csak Prednisolon mellett 30 %-a mutatott javulást. Bár spontán regresszió is lehetséges, a különbség úgy tűnik mégis értékelhető. Irodalmi adatok szerint az E vitamin az oxigénkárosodás megelőzésében játszik szerepet. Pajor Rezső : Nem szabad korán kimondani a fibroplasia diagnózisát. Ida Man fejlődéstani könyvének tanulmányozását javasolja, mely részletesen tárgyalja a retina „átépülését” a 7—9. hónap között. Az újszülöttek vagy kissúlyú koraszülöttek papillája a megszokottól eltérő képet mutat. Jobbágyi Péter : Egészen korai szakban levő fibroplasiát észleltek-e, mert ezek terápiás lehetősége jobb (Argon laser, kryopexia). Futó Gábor: (Vastagnak) Vajon az észlelt myopia kongenitális vagy az 02-kezelés következménye ? Vastag Oszkár : 6 hónapos korban akkor is szükségesnek tartja a kontroll szemfenék vizsgálatot, ha az oxigénkezelés utáni hetekben negatív volt a szemfenéki kép. (Jobbágyinak ) : a szemfenék vizsgálat már rövid idővel az oxigénkezelés után megtörtént, a retrolentális fibroplasia eseteket igen korai stádiumban észlelte. (Pajornak) : NDK- ban szerzett tapasztalata alapján a retrolentális fibroplasia terápiás lehetőségeit maga is csekélynek tartja. (Futónak) : A koraszülötteknél oxigénkezelés kapcsán észlelték a myopia gyors változását. A saját eseteiben csak azokat tartotta myopnak, amelyeknél a myopia a kontroll vizsgálatoknál is fennállt. Tapasztó István András (Kecskemét): Könnyűt elzáródásban szenvedő csecsemők könnyfehérje összetétele (Előadás) Könnyút elzáródásban szenvedő csecsemők könnyfehérje összetételét vizsgálták, agaróz elektroforézis segítségével. A vizsgálatokat az elzáródás szondázás útján való felnyitása után megismételték. Azt tapasztalták, hogy a könnyút elzáródásban szenvedő csecsemők könny összfehérje mennyisége magasabb mint az egészségeseké, és a könnyfehérje frakciók összetétele eltért az egészségesekétől. A szondázás után két hét múlva már csak kis különbség mutatkozik a könny összetételében az egészséges csecsemő könnyéhez viszonyítva, és négy hét múlva a szondázással átjárhatóvá tett könnyút esetében a könny összetétele azonos az egészséges csecsemőkével. 187
