Szemészet, 1981 (118. évfolyam, 1-4. szám)
1981-08-01 / 3. szám
Zólyomi Zoltán : Egyetért a korai szondázással. Deák Györtjy : Csak gyulladás esetén kell a könnyezéssel foglalkozni. Tapasztó István András : Egyetért a hozzászólókkal. Somogyvári Éva (Budapest) : Bakteriális vizsgálatok újszülöttek conjunctivitisében (Előadás) Szerző 100 eonjunctivitisben szenvedő újszülött kötőhártya baktériumflóráját és az anya hüvelyváladékát vizsgálta. A vizsgálat a prophylaxis jelentőségére hívja fel a figyelmet. Láng Zsuzsa, Ludmányi Hajnalka (Budapest) : Csecsemőkori védőoltás ritka szemészeti szövődménye (Bemutatás) Négyhónapos csecsemő a második Di-Per-Te oltást követően került felvételre hányás, láz, dissociált szemmozgások miatt. Fenti panaszokat követően extrapyramidális mozgászavarok jelentkeztek. Az elvégzett laboratóriumi vizsgálatokból az eltérő liquor értékek és az emelkedett a2 glob. érték volt csak kiemelendő. Az alkalmazott kezelés mellett a folyamatban progresszió mutatkozott, mely végül a beteg halálához vezetett. Az esetet azért tartják közlésre érdemesnek, mivel az oltási szövődmények igen ritkák, de számolni kell velük és pontosan tisztázni az oltási kautélákat (a már beteg gyerek Sabin cseppeket is kapott). Irodalmi ritkaságnak számít az oltási szövődményként jelentkező maradandó látáskárosodás, esetükben az encephalopathia vezető tünete volt a szemmozgászavar és vaksághoz vezető opticus károsodás. Csermely Hubert : Kiemeli az elváltozás ritkaságát. Az előadás az első hazai észlelést ismertette. Horváth László, Kálmán Zsuzsa (Budapest): Л genetikai tanácsadás jelentősége az öröklődő szemészeti betegségek gyakoriságának csökkentésében (Előadás) A szerzők — az utóbbi 15 év anyaga alapján — felsorolják azokat az örökletesnek minősülő szemészeti eseteket, amelyekben a genetikai tanácsadás kívánatos volt. Követve azt, hogy a házaspár a tanácsot megfogadta-e vagy sem, figyelemmel kísérték az újszülött sorsát. Ezzel a genetikai tanácsadás hasznára hívják fel a figyelmet. Brooser Gábor : Mennyi volt a követési idő ? Horváth László: 1965-től dolgozták fel az anyagot, 1977-ig. Általában csak azok a házaspárok jelentkeztek, akiknél probléma volt. A legrövidebb követési idő is 3 évnél több volt. Nagy Zoltán (Debrecen) : A Down-kór szemészeti elváltozásai (Előadás) A szerző a klinikán gyógykezelt és eü. gyermekotthonokban gondozott 46 Downszindrómás beteg szemészeti elváltozásait és a gyógykezelés lehetőségeit ismerteti. Polgár Vera: Citogenetikailag megkülönböztették-e a triszomiás és a transzlokációs formákat ? A szülőknél végeztek-e ilyen vizsgálatot ? Nagy Zoltán : 7 esetben végeztek kromoszóma vizsgálatot. Mind triszomiás volt. A szülőknél nem végeztek vizsgálatot. Horváth László : A Down-kórosok iris-struktúrájára jellemzők az ún. Wölfflin-petytyek. Hogyan jönnek ezek létre, mennyiben más ott az irisszövet ? Szerinte nem lehet szemészeti különbség a triszomiás és a transzlokációs formák között. Nagy Zoltán : Nem tud erre válaszolni. Hajas Katalin, László Aranka, Szabó Lajos, Polgár József: (Szeged) : Mucopolysaccharidosis szaruhártya tünetei (Előadás) 50-nél több gyermek vizsgálata alapján megállapítható, hogy az irodalmi adatoktól eltérően számottevően ritkábban fordul elő diffúz szaruhomály MPS-ben szenvedőknél. Az MPS bizonyos típusaiban viszonylag gyakran figyeltek meg kifejezettebb idegrajzolatot a corneákban. Szeghy Gergely: Perineuralisan sikerült-e kimutatni kóros mukopoliszaharidát ? Van-e ezzel kapcsolatos irodalmi adat? Hajas Katalin : Szövettani vizsgálatot nem végzett, irodalmi adatot sem tud mondani ezzel kapcsolatban. Süveges Ildikó: (Szeghynek) : MPS VI. (Maroteaux—Lamy) szindrómában látott elektronmikroszkópos vizsgálattal ugyanolyan fibrillo-granularis anyagot az idegek körül, mint keratocytákban. Ez valószínűleg a tárolt anyagnak felel meg az idegek körül éppúgy, mint a sejtekben. Egyébként a corneális idegek megvastagodása csaknem minden corneadystrophiában megtalálható. 188
