Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-11-01 / 4. szám
kezett, mely bal oldalra tekintéskor fokozódott. Felvételekor belszervileg fizikálisán kóros nem volt észlelhető. V :l,0/0,9 ünj., T : 13/18 Hgmm, Hertel: 13/16/100, (1. ábra). Bal oldalon vérbő conjunctiva, renyhébb cornea-reflex, a szemfenéken nazálisán elmosódott szélű, hyperaemiás papilla, tágult szemfenéki vénák voltak láthatók. A kettőskép vizsgálat enyhe fokú bal oldali részleges oculomotorius és abducens paresist igazolt. A látótér mindkét oldalon ép volt. A bal arcfélen a nervus trigeminus I. ágának ellátási területében hypaesthesia keletkezett. Egyéb neurológiai kórjele nem volt. EEG kórosat nem mutatott. Bal oldali percutan serio carotis angiográfiát végeztünk, melynek felvételei a sinus cavernosusnak az arteria carotis internén levő kis fistulán keresztül történő telődését mutatták. Az atrériás fázisban retrograde telődött az erősen tágult vena ophthalmica superior is (2., 3. ábra). Betegünk további vizsgálata és kezelése a POTE Idegsebészeti Klinikáján történt, ahol a fistula tervezett elzárása előtt a bal hemispherium vérellátását biztosító artéria temporalis superficialis — arteria cerebri media anastomosist készítettek. A betegség nem progrediált, ezért a fistula elzárásától egyelőre eltekintettek. Az egyéves ellenőrzés során készített angiogramok a fistula spontán elzáródását mutatták a sinus cavernosus környéki thrombosisa következtében. A beteg fejfájása megszűnt. Az ellenőrző vizsgálatok során a szemizomparesisek megszűnését, a szemfenéki kép rendeződését észleltük. Két évvel a betegség kezdete után a látásélesség mindkét oldalon teljes, bal oldalon enyhe exophthalmus van, a conjunctivalis erek kissé tágultak, a bal szem nyomása 4—5 Hgmm-rel magasabb, mint a jobb szemé, de a normál értékeken Íréiül. Megbeszélés A fistula carotideo-cavernosa tüneteit a sinus cavernosusban megváltozott áramlási és nyomásviszonyok, az orbitában kialakuló vénás pangás, valamint a hypoxaemia okozzák [2, 13, 201. A szemgolyó protrusiója rendszerint egyoldali, de megjelenhet kontralaterálisan is a sinus cavernosusok közötti összeköttetésektől függően [4, 5, 6, II, 12, 17, 18, 201. Betegünknél azonos oldali enyhe exophthalmus jelentkezett, mely a spontán fistulákra jellemző, szemben a traumás esetekkel, ahol általában nagyfokú. Pulzálást nem észleltünk, a közlemények szerint is csak az esetek egy részében jelentkezik. Katsiotis [111 12 betege közül egynél, Brismar és mtsa [ll 6 betege közül kettőnél volt pulzáló exophthalmus. Tág conjunctivális erek jelezték a vénás keringési zavar fennállását. A kötőhártya vérbősége gyakran az első jele a betegségnek, amely conjunctivitisnek tűnhet, és ilyen irányú kezelésben részesül. A tünetek közé tartozik a kettőslátás, melyet leggyakrabban a nervus oculomotoriusnak és/vagy a nervus abducensnek a sinus cavernosusban vagy az ödémás orbitában keletkezett léziója okoz. Cornea hypaesthesia is jelen van, ha a nervus ophthalmicus érintett. Következménye különböző fokú keratopathia lehet [5, 8, 12, 13, 14, 15]. A szemfenéken nazálisán elmosódott szélű, hyperaemiás papillát, tágult vénákat láttunk. Súlyosabb elváltozásról számolt be Harbison [7], aki carotideo-cavernosus fistulát követő chorioidea ablatiót írt le, valamint Cogan [31, aki kétoldali ablatio retinae-t diagnosztizált. Mindketten említették azonban, hogy a fistula elzáródása után néhány hónappal spontán javulás, majd gyógyulás következett be, és az aktív kezelést illetően óvatosságot tanácsoltak. Mérsékelt fokú szemnyomás-emelkedés tartozik a tünetegyütteshez. Esetünkben az érintett szem nyomása 4—5 Hgmm-rel magasabb volt az ép oldalinál, és az ellenőrzések során is fennállt a különbség, de a normális határokon belül. Súlyos szekunder glaukóma kialakulásáról számolt be azonban Weiss [21], Hendersson és Schneider [8] pedig glaukómás rohamot is tapasztalt a betegség kapcsán. A látásélesség gyakran csökken különböző mértékben, de lehet teljesen ép is, mint a mi esetünkben. A látótérelváltozás nem jellemző, enyhe koncentrikus szűkület keletkezhet [5, 8, 15, 20]. 250 r
