Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)

1980-08-01 / 3. szám

3. ábra. 45 éves nőbeteg; a) fluoreszcein angiogram, késői vénás fázis, jobb szem vénás stasis retinopathia; jelentős papilla hiperfhioreszcencia, hátsó póluson vérzések, kiterjedt retina ödéma, cystoid macula ödéma, V =0,1. b) fluoreszcein angiogram, késői vénás fázis, 1 hónappal a fotokoaguláció, 2 hónappal a kezdeti tünetek után; paravenozus és maculától temporálisan elhelyezkedő chorioretinalis hegek, vérzés, ödéma

nem látszik, V =0,3

véna elzáródást követő kezelés 2 esetben visus-javulást eredményezett, 4 esetben a romlást nem tudta megakadályozni.

Három beteget kezeltünk vénás stasis retinopathia következtében kialakult cystoid macula ödéma miatt. A cystoid struktúra észlelését követően 4 (3. ábra), 6 és 8 hónap múlva fotokoaguláltunk. Az első két betegnél, akiknél a kezelés rövidebb időn belül történt, a cystoid degeneráció megszűnt, a visus javult, amíg a harmadik betegnél változatlan macula elváltozás mellett a látásélesség 24 hónap óta a kezelés előttivel azonos.

Megbeszélés

A szemfenéki véna-elzáródás fotokoagulációs kezelésének kedvező eredményéről elsőnek Colyear [3] számolt be 1967-ben. Azóta a kezelés jó eredményeiről, indikációjáról, optimális idejéről és kiterjedéséről nagyobb számú közlemény jelent meg. A szerzők többsége [4, 5, 8, 11, 12] az elzáródás idejétől függetlenül azonnali fotokoagulációt tart szükségesnek érújdonképződés és cystoid macula ödéma esetén. Akut esetekben a kezelés szükségességét különböző szempontok határozhatják meg. A korai kezelést indokolja a jelentős látásromlás, fokozódó macula ödéma, cystoid macula ödéma [11], míg mások [1, 2, 12] a fluoreszcein angiográfiás leletet tartják fő szempontnak. Akut esetekben a kezelés időpontját a spontán javulás lehetősége miatt nehéz meghatározni [4, 51, de önmagában az időtartam nem lehet döntő [11].

A szerzők egy része, mint Laatikainen [10], Wise [13], nem talált szignifikáns látásélesség-javulást, amikor saját fotokoagulációs kezelési eredményeiket mások által közölt, nem kezelt esetekkel hasonlították össze. A véna-elzáródások kezelésében közölt eredmények jelentős különbözőségét legalább részben magyarázza [61, hogy a szerzők többsége nem azonos patogenetikai elvek alapján válogatta ki a betegeket.

167