Szemészet, 1980 (117. évfolyam, 1-4. szám)
1980-08-01 / 3. szám
Szemészet 117. 150—153. IOSO. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Németh Béla egyetemi tanár) közleménye A könny egyes biokémiai jellemzői a „száraz szem” állapotában KAHÁNNÉ LÁSZLÓ ILONA, PÁL FAL VI MÁRIA és OPAUSZKI ANNA A Norn [15] által bevezetett nedvesedési idő („wetting time”), hasonlóan a Lemp és Hamill [12] által bevezetett könnyfilm felszakadási idő („breakup time”, BUT) mérése gyors és egyszerű módszer a száraz szem differenciáldiagnosztikájához [14]. A BUT mérése, ellentétben a Schirmer-papír alkalmazásával, nemcsak a csökkent könnytermelés felismeréséhez nyújt segítséget, hanem a könny összetétel megváltozása esetén is jelzi a kóros állapotot [5]. Nem ismeretes azonban, hogy a cornea epithel károsodása esetében a biokémiai folyamatok a klinikai eltérésekkel egyidőben — vagy esetleg már korábban — milyen irányban térnek el a normálistól. Régebbi vizsgálatok során azt találtuk, hogy a könny tejsavdehidrogenáz (LDH) izoenzim megoszlása a szaruhártyahámban folyó energiatermelés milyenségét és ezzel a szaruhártyahám állapotát tükrözi [4, 9, 10]. Ezért megvizsgáltuk a „száraz szem” állapotában levő betegek könnyének LDH tartalmát, továbbá megvizsgáltuk — a Sjögren-szindróma esetleges fennállásának tisztázása céljából — a könny lizozim tartalmát és a cornea epithel anyagcseréjében szerepet játszó amiláz [3] tartalmat. Beteganyacj és módszerek 29 egészséges egyén 55 könnymintáját, 19 „száraz szem” állapotában levő beteg 29 könnymintáját vizsgáltuk. A vizsgált egyének életkora mindkét csoportban 28—80 év közötti volt. A betegeket minden esetben reggel vizsgáltuk; a vizsgálat előtt szemcseppes kezelést vagy műkönnyet nem kaptak. (Egy esetben kivételt kellett tennünk, mert a Steven—Johnson-szindrómában szenvedő beteg műkönny cseppentésre és hidrofil lágy cornea lencse viselésére szorult, anélkül egyáltalában nem tudott meglenni.) A vizsgálatokat üvegkapillárissal történő könnygyűjtéssel kezdtük, hogy a későbbi vizsgálatoknál esetlegesen alkalmazott szemcsepp (pl. a BUT méréséhez használt nátrium-fluoreszcein oldat) az enzim meghatározásoknál ne zavarjon. A könnyfilm felszakadási időt (BUT) réslámpa előtt nátrium-fluoreszcein oldat beeseppentóse után határoztuk meg. A könny LDH tartalmát a főleg anaerob anyagcserében részvevő LDH izoenzimek mérések céljából piruvát szubsztrát alkalmazása mellett Wroblenski és LaDue [20] módszerével, a főleg aerob anyagcserében részvevő LDH izoenzimek mérése céljából, tejsav szubsztrát jelenlétében Wacker és mtsai [18] szerint határoztuk meg. A szaruhártya anyagcseréjének jellemzésére a könny LDH tartalmának a két fent említett szubsztrát jelenlétében meghatározott enzim aktivitási értékek hányadosát (LDHp/LDHt) tüntettük fel. Ez a hányados az LDH értékekkel ellentétben, a gyűjtött könny mennyiségétől független. A könny lizozim aktivitását Tolksdorf [17] módszerének Kalián A. és mtsai [7] szerinti módosításával határoztuk meg. Amiláz meghatározást a Pharmacia cég Phadebas amailáz tesztjével végeztünk. Néhány könny sziálsav tartalmának meghatározásához Warren [19] módszerét használtuk. Eredmények A 19 „száraz szem” állapotában levő beteg könnyfilm felszakadási ideje (BUT) több esetben közel nulla, és két beteg kivételével, 10 sec alatt volt. A kontroli-egyének BUT értéke 24 és 36 sec közötti volt. Az LDH„/LI)Ht-értékek középértéke a „száraz szem” állapotában levő betegek csoportjában 2,29 ±0,62 volt, míg a kontrollcsoport LDH,,/LDHt középértéke 4,42 + 0,66 volt (p<0,001). 150
