Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 1. szám
Szemészet 116. 20—24. 1979. SZOTE Szemészeti Klinikája, Élettani Intézete, Szeged Városi Kórház Idegosztálya közleménye Látókérgi kiváltott válaszok vizsgálata alkoholista betegeken* JANÁKY MÁRTA, BENEDEK GYÖRGY, DOBRANOVICS ILONA Az ún. neuritis retrobulbaris természete és oka is sokféle lehet. Származhat myxovírus-fertőzésből vagy más heveny fertőző betegségből, lehet a sclerosis multiplex első megnyilvánulása, de toxikus ártalmak is létrehozhatják. Az ún. toxikus amblyopiát leggyakrabban szeszesital-fogyasztás és dohányzás váltja ki. Ennek ellenére szembeötlő, hogy az alkoholizmus gyakoriságához képest a toxikus amblyopia viszonylag ritkán válik nyilvánvalóvá. Az alkoholizmus kifejezett testi és elmebeli jelenségei mellett is csak ritkán lehet látóidegkárosodást kimutatni [5]. Felmerül a gyanú, hogy csak az alkalmazott vizsgálómódszerek elégtelensége oka annak, hogy az alkoholisták toxikus látóidegkárosodása rejtve marad. Az elmúlt években a sclerosis multiplex tünetmentes szakában többeknek sikerült a vizuális kiváltott válaszok módszerével a látóidegek érintettségét kimutatni [2, 6, 7]. Tekintettel arra, hogy az alkoholizmus esetében a látóideg károsodásának kimutatása panaszmentesség esetén is diagnosztikus jelentőségű lehet [9], megkíséreltük a kiváltott válaszok módszerének alkalmazásával az alkoholizmus kapcsán fellépő látóideg-károsodásokat szemészetileg, sőt neurológiailag tünet- és panaszmentes alkoholista betegeken kimutatni. Eddig csak Adachi-Usami és mtsai [1] írtak le toxikus látóideg-károsodás esetén látókérgi kiváltott potenciáleltéréseket. Módszer A vizsgálatokat 21 férfibetegen végeztük, akik alkoholelvonó kezelésben részesültek. A betegek a vizsgálat előtt vitaminokon, májra ható gyógyszereken kívül mást nem kaptak. (A betegek klinikai adatait illetően 1. az I. táblázatot). Kontrollcsoportonként nem alkoholista hasonló korú férfi orvostanhallgatók, illetve laboratóriumi segédszemélyek szolgáltak. A kontrollcsoport összesen 18 főből állt. A kiváltott potenciálok regisztrálásának technikáját a korábbiakban részletesen ismertettük [8]. A vizsgált személyt egy vetítőernyő elé ültettük, melyre a mögüle elhelyezett fotostimulátorból 10 ysec, tartamú fényingert vetítettünk. Vörös fényingerlés esetén a fotostimulátor elé vörös színszűrőt helyeztünk. A sakktáblamintás ingerlés céljából luminaneiaingerlést végeztünk. Az ernyőre 3,5°, 2° és 1° látószög alatt felismerhető négyzetekből álló táblát helyeztünk. A kiváltott válaszokból egy-egy alkalommal 100-at átlagoltunk. Az eredmények értékelésekor a válaszokat összevetettük a kontrollcsoport megfelelő válaszaival: a latenciaidőket és a hullámamplitúdókat figyelembe véve az összehasonlítás eredményeképpen az alkoholisták válaszait : — normálisnak megfelelő, + csökkent amplitúdójú, + + megnőtt csúcslatenciájú, j; -f csökkent amplitúdójú és megnőtt csúcslatenciájú, valamint + + + amorph, felismerhetetlen kompozíció]ú kiváltott válaszokra osztottuk. Valamennyi betegen rutin neurológiai, szemfenék-, látásélesség-, valamint fehér és színes látótérvizsgálatot végeztünk. Az eredmények ismertetésénél csak azokat a válaszokat vettük figyelembe, melyeknél ezek a vizsgálatok negatív leletet adtak. (A látásélesség-vizsgálatnál az egyik szem 6/10 látásélessége esetén még normálisnak tekintettük a látást.) * Az Fii. M. 3. sz. „Életfolyamatok szabályozásának mechanizmusa (Bioregulatio)” megnevezésű tárcaszintű kutatási főirányaihoz elfogadott 3,03 „Az idegrendszer integrációs és szabályozási mechanizmusainak törvényszerűségei szenzoros, vegetatív és szomatikus magatartási működésekben” c. témában végzett kutatómunka alapján. 4 050 303—04—2/0 20
