Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)
1979 / 3. szám
Szemészet 116. 151—16«. 191». A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinikájának (igazgató: Németh Béla egyetemi tanár) közleménye Macula-degenerációk a II. sz. Szemklinika beteganyagában 1971—1975* SALACZ GYÖRGY és BŐGI JÚLIA A macula lutea degenerációja a centrális látás fokozatos romlásával, végül az olvasási képesség teljes elvesztésével járó megbetegedés. Mivel a perifériás látás ép marad, tudományos értelemben a macula-degenerációban (m.d.) szenvedő beteget nem tekintjük vaknak. Talán ez is az egyik magyarázata, hogy e megbetegedésről kevés szó esik. A hazai szakirodalomban eddig a m.d.-ról csak kevés munka jelent meg, ezek főként a chorioidea tumorok és disciformis típusú m.d. differenciáldiagnosztikai kérdéseivel foglalkoznak (Lugossy, 1950; Nónay, 1964; Németh, 1964; Bölcs, 1968; Szabó, 1970). A m.d. morbiditási arányairól nincsenek pontos adataink. Koleszár falusi lakosság körében végzett szűrővizsgálatai alapján 0,58%, ill. 0,65%-ban talált m. d.-t, míg a konziliáriusi tevékenység során vizsgált kórházi betegek között 2,3%-ban fordult elő ez a megbetegedés. Fülle a berlini szemklinika beteganyagában 2,1%-os előfordulási arányt talált. E két utóbbi adat természetesen nem tükrözi a valódi morbiditási arányt. Kornzweig és mtsai egy szociális otthon 80 éven aluli gondozottal között 9%-ban, a 80 éven felüliekben 16%-ban állapított meg m.d.-t. Kini és mtsai egy amerikai Framingham nevű kisvárosban végzett reprezentatív felmérést. Ennek során 2 675 52—85 éves lakost megvizsgálva átlagosan 9%-ban fordult elő m.d. A morbiditási arány az 52—64 éves korcsoportban 2%-ról fokozatosan emelkedett, s a 75—85 éves korcsoportban 28% volt. Más, vaksághoz vezető megbetegedések, pl. a glaukoma előfordulása l, 4%-ról 7,2%-ra emelkedett az említett korcsoportokban (átlag 3%), a szenilis katarakta pedig 4,6— 46%-ra. A retinopathia diabetica minden korcsoportban 2%-ban fordult elő. Az 1976-os Statisztikai Évkönyv adatai szerint Magyarországon a 60 év feletti lakosság száma 1949 és 1976 között 1 073 100-ról 1 922 200-ra emelkedett, vagyis csaknem megkétszereződött. Az emelkedő korhatár, valamint az idős embereknek a populációhan elfoglalt magas aránya miatt Magyarországon — óvatos becslések szerint — legalább 100 000-re tehető a m.d.-ban szenvedő, vagy erre hajlamos egyének száma. A m.d.-s megbetegedések gyakorisága miatt megvizsgáltuk, hogy klinikánk beteganyagában milyen a különböző degenerációk gyakorisága, kor és nem szerinti megoszlása. Beteganyag és vizsgáló módszerek A II. sz. Szemklinikán 1971—75 között 16 367 kezelt fekvőbeteg közül 449 beteg kórisméjében szerepelt a degeneratio maculae luteae diagnózisa (2,7%). 87 beteg m. d.-ját nem primer megbetegedés, hanem más szembetegségek okozták (trauma, uveitis, diabetes mellitus, vena-ocelusio, hályogműtét stb.). 183 beteg maculáiban látható pigmentzavar képezte a klinikai diagnózis alapját, mely látászavart vagy nem okozott, vagy nem volt kizárható a jelenlevő lencshomály látászavaró szerepe. A fennmaradó 179 beteg képezte statisztikai értékelésünk beteganyagát, akikben az * Nónay professzor 80. születésnapjára ajánlják a szerzők 157
