Szemészet, 1979 (116. évfolyam, 1-4. szám)

1979 / 3. szám

ismert ni. d.-s kórkép, vugy olyan pigmentzavar, esetleg Drusen-képződés volt látható, ami a látást már legalább 5/9-re rontotta. A következő vizsgáló módszereket alkalmaztuk: visus-vizsgálat, törőközegek átvi­lágítása, réslámpa vizsgálat, direkt opthalmoscopia, kiegészítve alkalmanként három­tükrös kontakt-kagylós vizsgálattal, Goldmann-perimetria, Amsler-rács vizsgálat. Az esetek túlnyomó többségében fluoreszcein-angiográfiás vizsgálat történt. Ettől a vizsgálattól akkor tekintettünk el, ha a törőközegek nem voltak kellően tiszták, és egyéb vizsgáló módszerekkel a degeneráció típusa minden kétséget kizáróan megálla­pítható volt. A megfigyelési idő átlagosan 2,3 év volt. Legrövidebb 1 hónap, de alkalmunk volt egy beteget 1 8 éven át figyelemmel kísérni, aki épp a vizsgált periódusban került újból felvételre m. d. okozta látásromlás miatt. A betegeket diagnózis szerint a következő csoportokba soroltuk: 1. Degeneratio disciformis maculae lutae Kuhnt-Junius („nedves ’’típus). Ezt három alcsoportra osztottuk: a) kezdődő degeneráció (K): a hátsó póluson csak enyhe ödéma, fluoreszcein­­angiográfiával festékszivárgás mutatható ki; b) előrehaladott degeneráció (E): az ödémához subretinális vérzés is társult, angiog­­ráfiával kimutatható kezdődő subretinális érújdonképződés; c) heges degeneráció (H): a hátsó póluson kiterjedt fibrovascularis hegképződés, következményes cystoid elváltozások a maculában, vérzések már nem láthatók. 2. „Száraz” degeneráció. Ebbe a csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknek a maculájában kifejezett pigmentzavaron kívül egyéb jellegzetes elváltozás nem volt látható, ödéma még angiográfiával sem volt kimutatható. 3. Chorioidea-sclerosis centrális csoportba soroltuk azokat a betegeket, ahol a chorioidea-erek sclerosisa centrálisán helyezkedett el, határa a periféria felé éles, terü­letében a pigmenthám hiányzott, s ödéma nem volt kimutatható. 4. „Kevert” típusú csoport képezte azokat az eseteket, amelyekben a centrális chorioidea-sclerosis nyilvánvaló jelei mellett, ugyanazon a funduson disciformis típusú elváltozások is kimutathatók voltak. 5. Drusen-képződés a hátsó póluson. 6. Cystoid m. d., illetve inkomplett lyuk-képződések közé azokat a betegeket sorol­tuk, amelyek primeren, más szembetegség jelei nélkül keletkeztek. 7. Degeneratio maculae lutae Fuchs, a nagyfokú ínyopiás betegek csoportja. 8. Degeneratio circinata retinae, amennyiben az elváltozás a maculát érintette. 9. Heredomacularis dystrophiák. Betegek száma [] Férfi 60 -§l 55 50-45 40-35 30 25 20 15 11 11 10- d ____s\ j ^ 7Щ 5 ri-40 40-50 50-60 I. táblázat 45 60-70 70-60 во- élet kon 158

Next

/
Thumbnails
Contents