Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 1. szám

Fokozódott rigiditás esetén a meghosszabbodott görbe meredekebb, a szóban­­forgó szög nagyobb, mint 45° és a szög tangense nagyobb, mint 1,0. Csökken­­tebb rigiditás esetén a megrövidült görbe kevésbé meredek, az abszcissza ten­gelyével bezárt szög kisebb, mint 45° és ennek megfelelően a szög tangense ke­vesebb, mint 1,0. Ismertetett esetünkben ez a szög 48°, a tangens 48°= 1,1 (,3. ábra). Hgmm 3. ábra. Az egyszerűsített módszerünkkel meghatározott rigiditási mutató jól egybe­esik a Quintana és Kalfa szerint számított értékkel. Ajánlott módszerünk előnye a számítások elkerülése révén nyújtott gyor­sasága, csupán szögmérő és tangens táblázat szükséges hozzá. Hátránya, hogy az elasztotonometriás görbét nem az ismert hagyományos sémára, hanem milliméterpapírra kell felrajzolni. A Filatov—Kalfa-féle applanációs differenciál-tonometria, az elasztotono­­metria is lehetővé teszi, hogy a corneoscleralis burok rigiditási viszonyait ta­nulmányozzuk, azokról numerikus érték, a rigiditási mutató formájában ada­tokat nyerjünk. Ennek birtokában adott tonometriás nyomás esetében követ­keztetni tudunk a tényleges szemnyomás nagyságára, ami a glaukoma diag­nosztikájában, a glaukomás folyamat kompenzációjának megítélésében segít­ségünkre lehet. Összefoglalás Szerző ismerteti a rigiditás meghatározásnak módjait Maklakov-tonomé­­terrel végzett elasztotonometria alapján. Kalfa szerint az elasztotonometriás görbe emelkedése (norm, esetben 10,0 Hgmm), illetve az 1,0 gr súlyemelkedésre bekövetkező tenzióemelkedés (norm, esetben 1,0 Hgmm) fejezi ki a rigiditást. Quintana az elasztotonometriás egyenes és az abszcissza által bezárt szög tan­­gensével határozza meg a rigiditást, ami normális esetben 1,0 (tg 45°= 1,0.) 28

Next

/
Thumbnails
Contents