Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)

1978 / 1. szám

a tonometer felhelyezése nélkül a szem belsejében uralkodik. Ez az extrapoláció azonban nem pontos, mivel a görbe kezdeti, 0-tól 5,0 g-ig terjedő szakaszán nem lineáris az összefüggés a tonométer súlya és a mért tenzió között (Tarsis [13]). 5,0 g-tól 15,0 g-ig Kalfa azt találta, hogy 1,0 g súlyemelkedésnek 1,0 Hgmm tenzió-emelkedés felel meg.

1. ábra

Nyesztyerov mtsaival [7, 8] az elasztotonometria elméleti problémáival, az elasztotonometriás görbe és a rigiditás összefüggésével foglalkozott. Megállapította, hogy a tonométer súlyának emelkedésével az egységnyi súlyra eső szemnyomásemelkedés mértéke csökken. 3960 ép szemen számított átlag 10,25 Hgmm-es emelkedésből a görbe első felére (5,0 g—10,0 g) 5,51 Hgmm, a második felére (10,0 g—15,0 g) 4,74 Hgmm jutott.

Már maga Friedenwald is szoros kapcsolatot talált az elasztotonometriás görbe emelkedése és a rigiditási koefficiens között. Nyesztyerov azt találta, hogy a normális nyomástartományon belül ez az összefüggés közel van a funkcionálishoz (a korrelációs koefficiens = 0,96+0,006). Vizsgálatai alapján a következő regressziós egyenlettel fejezte ki matematikailag ezt az összefüggést:

/7=252^ + 4,8

24