Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 3. szám
Szemészet 115. 145—149. 1978. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinikájának (igazgató : Radnót Magda egyetemi tanár) közleménye Boeck sarcoidosis a conjunctíván GÁBRIEL ISTVÁN A Boeck sarcoidosis főként a skandináv államokban és Észak-Amerikában gyakori betegség, hazánkban viszonylag ritkábban fordul elő (Mándi és mtsai, 1962), bár lehetséges, hogy egyes esetek a differenciál-diagnosztikai nehézségek miatt nem kerülnek felismerésre. A betegség hisztopatológiai alapja: epitheloid és óriássejtes sarjadzásos gócok képződése, melyek hasonlítanak a tuberkulotikus granulációkra, elsajtosodás azonban sohasem jelentkezik. A gócok fibrózisra és hyalinos átalakulásra hajlamosak. A reticuloendothelialis rendszer ezen ismeretlen etiológiájú megbetegedése a legkülönfélébb szervekben jelentkezhet. A szemészeti elváltozások gyakoriság szempontjából a tüdő és nyirokcsomók megbetegedései után a harmadik helyen állnak. Az utóbbi két évtizedben a szemészeti elváltozások különös jelentőségre tettek szert. Crick (1955, 1956) az alsó áthajlásban csomóképződést figyelt meg olyan betegnél, akinek a másik szemén lappangó uveitise volt. Az elvégzett kötőhártya biopszia után a szövettani vizsgálat eredménye: sarcoidosis volt, melyet azután a bőrben és a tüdő ben is megtaláltak. Crick és mtsai az addigi nézettel ellentétben, mely szerint a kötőhártya sarcoidosis rendkívül ritka, igazolták, hogy generalizált sarcoidosisban szenvedő betegeknél a kötőhártya biopsziás vizsgálata akkor is diagnosztikus értékű lehet, ha egyébként a szemtünetek hiányoznak. Ezt a megállapítást különböző szerzők rendszeres biopsziás vizsgálataikkal erősítették meg (Ohba, 1963; Calmettes és mtsai, 1967; Yamada és mtsai, 1968; Volpi és Bertoni, 1969: Thiel és Korenke, 1975; Fulton és mtsai 1976). Trojan és Straub (1969) hangsúlyozta, hogy nem ritkán a szem megbetegedése az egyetlen tünet, mely a reticuloendothelialis rendszer kóros folyamatára utal. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik esetismertetésünk. Esetismertetés D. J.-né 29 éves nőbeteg 1977 júliusában került klinikánkra felvételre. Jobb szemén a szemrés területében fél éve, bal szemén 1 hónapja sárgás csomót észlelt, időnként mindkét szeme szúrt, kivörösödött. Általános anamnézise gyakorlatilag negatív. Dohányzik, 6 éve szed folyamatosan Bisecurint. Leleteiből: vérnyomás: 120/80 Hgmm, süllyedés: 12mm/ó, VDRL: negatív. Vérkép: vvt: 3,6Mó, hgb: 10,0 g%, hematokrit: 34%,fvs: 5400, segm: 63%, mo: 2%,eo: 2%,ly: 33%,vérzési idő: 1’40", alvadási idő: 5’35"—8’, thrombocyta: 210 000, reticulocyta: 8%0. Vércukor: 107 mg%. Immunoglobulinok vizsgálatának eredménye (Human Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet laboratóriuméban készült): az életkorhoz viszonyítva mérsékelten csökkent ellenanyagtiterek; monoclonalis gammopathiára utaló jel nem látható; csökkent IgG szint, IgA a normális érték alsó határán, IgM koncentráció normális, reuma faktor (gammalatex reagenssel vizsgálva) I : 20 hígításban negatív. Mantoux-próba: normergiás reakció. Mellkasröntgen: a tüdőlelet negatív, a szív balra egy harántujjal nagyobb, a szívöböl kitöltött, a pulmonalis íve laposan elődomborodik. Haematológiai vizsgálat: fizikális vizsgálatkor eltérés nincs, rutin haematológiai adatai nem kórosak. Szemészeti vizsgálati lelet: felvételkor a látásélesség mko. 5/5. Tenzió: 17/16 Hgmm. Mko. ép szemhéjak, a tarsalis conjunctiva halvány. A bulbaris conjunctivában a szemrés területében a limbus mellett nazálisán és temporálisan egy-egy lencsényi sárgás, laposan kiemelkedő, a zugok irányában elkeskenyedő terimenagyobbodás, felette néhány tágult érág (1. ábra). A cornea ép, érzékenysége megtartott. Tiszta törőközegek. A szemfenéken ép papilla, bal oldalon a papilla nazális felső szélénél */4 papillányi területen fibrae medullares. 10 Szemészet 145
