Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 2. szám
Levél a Szerkesztőhöz Tisztelt Felelős Szerkesztő Úr ! A fundus fluoreszcein angiographia több mint 15 éve alkalmazott hasznos klinikai diagnosztikus eljárás. Talán nincs olyan szemfenéki állapot, melynek fluoreszcein angiographiás jellegzetességét ne írták volna le. Ma már elmondhatjuk — ahogy Edward Norton a legutóbbi Nemzetközi Fluoreszcein Angiographiás Symposionon hangsúlyozta — hogy az alapvető fiziológiás és pathológiás állapotokról kikristályosodott nézetek alakultak ki. A röntgenfilmekhez hasonlóan az angiographiás leletek értékeléséhez is nagy tapasztalat és szaktudás szükséges [2]. A szemész angiológusnak büszkén ki kell használni azt a radiológusok által „irigyelt” előnyt, hogy látható elváltozásokról további részleteket nyerhetnek két érrendszer és a köztük levő barrier fluoreszcein angiographiás vizsgálata során. Csaknem hét év alatt közel ezer angiographiás vizsgálat tapasztalatai alapján kérem engedje meg, hogy néhány kritikai megjegyzést fűzzek Szabó Márta, Tari Emese: Felnőttkori akut toxoplasmosis néhány szemészeti esete, Szemészet 113. 215—220 (1976) dolgozathoz. A „Szemészet” magas színvonalú tudományos folyóirat, melyet külföldön is figyelemmel kísérnek. Hozzászólásom elsődleges célja — a vonatkozó magyar nyelvű szakirodalom sajnálatos elégtelensége miatt — a mindjobban elterjedt angiographiás módszer egységes értelmezése érdekében néhány pontatlanságra felhívni a figyelmet. A szerzők a megbeszélésben állítják: „Szembetűnő fluoreszcein angiographiával a chorioidea és a retina egyidejű vérbősége a gócoknak megfelelően, hiányoznak a gümőknek megfelelő értélén területek”. A chorioideális gyulladásos beszűrődés, eredetétől függetlenül, a choriokapillárisok és az interkapilláris rész sejtes infiltrációját, occlusióját, a kapilláris keringés meglassúbbodását és másodlagos retinalis (serosus, exsudativ, vérzéses) szövődményeket okoz [1]. Ezért fluoreszcein angiographiával acut chorioiditisnél a korai telődés idején jellegzetes a festődés hiánya, melyet a korai arteriovenosus fázistól kezdve, a keringés meglassúbbodás, az exsudatum festékaffinitása és a környező choriokapillárisokból történő fokozódó festékbeáramlás miatt kifejezett mosódott szélű, hosszú ideig fennálló hyperfluoreszcencia követ. A festődés kiterjedését és intenzitását a chorioretinális barrier és a retina érintettsége befolyásolja. A szerzők által használt „chorioideális vérbőség” fogalom nem látszik megalapozottnak. A chorioiditis fluoreszcein angiographiás jellegzetességei ismertek és elfogadottak [3], azok csak sorozatfelvételek alapján értékelhetők. A szerzett chorioiditis toxoplasmica angiographiás képe ettől nem sokban különbözik [4]. A fluoreszcein angiographia egyik fő erénye, hogy dinamikus vizsgálati módszer, s a két különálló, retinalis és chorioideális érrendszer együttesen, de a telődési fázisok megítélésével külön is vizsgálhatók. A chorioretinalis barrier meghatározó szerepe közismert. Hasznos lett volna, ha a szerzők röviden ismertetik angiographiás módszerüket és az értékelés során a festődés időbeli változásait kihangsúlyoznák. A szerzők által említett látóidegfő érintettsége a közölt képekből nem derül ki. A 8. ábrán leírt „fokozott festékkifolyás” a macularis retinaerekből nem látható, a gyűrűszerű hyperfluoreszcencia chorioideális eredetűnek látszik. 120
