Szemészet, 1978 (115. évfolyam, 1-4. szám)
1978 / 2. szám
Befejezésül szeretném hangsúlyozni, hogy a reflexio kizárólag az angiogramok interpretálására vonatkozik, s a dolgozat nyilvánvaló értékei a vizsgálatok továbbvitelét indokolják. IRODALOM: 1. Oass, J. D. M.: Doc. Ophth. Proc. Ser. Vol. 9. The Hague, 1976. — 2. Hayreh, S. S.: Brit. J. Ophthal. 58, 391 (1974). — 3. Lemke, L., Jütte, A.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 149, 19 (1966). — 4. Shikano, S., Shimizu, K. : Atlas of Fluorescein Angiography, Igaku Shoin Ltd. Tokyo, 1968. Kovács Bálint Válasz Kovács Bálint hozzászólására Tisztelt Felelős Szerkesztő Úr! Dr. Kovács Bálint tanársegéd (Pécs, Szemklinika) megjegyzéseire az alábbiakban szeretnék válaszolni: 1. A fluoreszcein angiographiás leletnek és a nagy tapasztalatra alapozott kiértékelésének jelentőségét nem kívánjuk alábecsülni. Mégis úgy véljük, hogy a fluoreszcein angiographiára alapozott vélemény nem lehet ellentétben a kórszövettani tényekkel. A toxoplazma elsődlegesen az idegszövetben (agy, retina) szokott megtelepedni még felnőttkorban is. A retina elsődleges megbetegedéséhez képest az érhártya részvétele csak másodlagos, ezért retinochorioiditisnek is nevezik (1. a). — Az érhártyagümő értélén mint mindenütt a szervezetben. A szintén granulomatosus toxoplasmosisos góc az egyidejű túlérzékenységi reakció miatt érdúsabb. 2. A fluoreszcein angiographiás leletnek tekintetbe kell venni a szemfenéki kórképek modern szemléletén túl még a tripszin emésztett retina ereinek alaktanát is. Ezek előrebocsájtása után a szóbanforgó közlemény ábráin kiemeljük, a megbeszélésben állított tényeket: a) az 1. és 2. ábra valójában chorioretinitis juxtapapillaris (Jensen), melyről bebizonyosodott, hogy gyakrabban toxoplasmosisos eredetű, mint gümőkóros (l.b), Mint az ily esetekben lenni szokott, a látóidegfő praeretinalis részén a góc szomszédságában oly kitágult retina-érhálózat látszik, mint amely tripszin emésztett retina-készítményekből közismert. b) A 4. ábrán látható szemfenéki góc fluoreszcein angiogrammján a fluoreszkáló folt jóval nagyobb mint a góc és főként sokszögletű, nyúlványos, mely nyúlványok a központi retinaerek macularis ágaiba torkollanak. E folt és a közelében lévő azonos élénkségű pettyek tehát retina-helyzetűek. A folt feletti sápadt fluoreszcencia érhártya-helyzetű. c) Ugyanez még inkább látszik a 7. és 8. ábrán. A paracentralis fluoreszcencia pettyes szerkezetű (leaking points) és a mély vérzés előtt foglal helyet (lásd 6. ábra): retinalis helyzetű. Koraibb felvételeken e retinalis szivárgó pontok még jobban látszanak. Az a), b) és c) pontokban kiemelt vonások bizonyítják a folyamat retinabeli helyzetének túlsúlyát és a látóidegfő részvételét, ha ez egyáltalán az 1. pontban leírt kézikönyvi adatok ismeretében bizonyításra szorul. Ez volt a célkitűzés és nem a fluoreszcein megjelenés dinamikájának bemutatása, amire helyhiány miatt сзак az esetszám csökkentése mellett kerülhetett volna sor. Az 5. beteg 3 másodpercenkénti angiogrammjait itt közöljük, melyeken még jobban látszanak a leaking pointok. IRODALOM: St. Duke EMer: System of Ophthalmology Vol. IX. l.a. p 422, l.b. p. 429. Henry Kiinpton, London 1966. 121
