Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)
1977-02-01 / 1. szám
5. ábra. A corneoscleralis trabeculum részlete. TE: trabecularis endothel sejt, Вт: hazaimembrán, Со: kollagénrostok keresztmetszetei, CC: curly kollagén. Ep viszonyok figyelhetők meg. Nagyítás: 16 600 X mellett, valamint a juxtacanalicularis szövetben csomókban látszott a pseudoexfoliatív anyag. Előfordult a trabecularis endothel citoplazma vakuolumaiban, valamint az endothel alatt az extracellularis elemekkel keveredve. A harmadik glaucoma capsulare esetben 3 évig tartó konzervatív kezelés után fájdalmas keratopathia alakult ki, rossz fényérzéssel. Az enucleált szem elektronmikroszkópos vizsgálatakor az egész intertrabecularis teret, főleg a juxtacanalicularis szövetet pseudoexfoliatív anyag töltötte ki. A trabecularis szöveten dezorganizálódás jeleit lehetett megfigyelni. A pseudoexfoliatív anyag amiloid természetére vonatkozó megfigyelések [1,3] ellenére sincs bizonyíték arra, hogy a trabecularis endothel vakuolumokban és endothel alatt megjelenő anyag lokálisan képződjék. Az endothel vakuolumok nem egyszer invaginatióknak bizonyulnak, ezenkívül e sejtek phagocytosisra is képesek [7]. A trabecularis lemezről leválni készülő endothel alá pedig bejuthat a pseudoexfoliatív anyag. Az elmondottak alapján a glaucc ma capsulare valószínű szekunder glaucoma. Hogy a pseudoexfoliatív szindróma mikor társul glaucomával részben annak a függvénye, milyen mértékű a pseudoexfoliatív anyag termelődése és csarnokzugi felhalmozódása, részben annak, hogy milyen mértékben funkcióképes a trabecularis szövet, melyben lerakódik. Egyéb ismeretlen faktorok szerepe nem zárható ki. A klinikumban uralkodó zavart elsősorban az okozhatja, hogy minden bizonnyal a pseudoexfoliatív szindróma szimplex glaucoma talaján is kialakulhat. A kérdés tisztázása sok további vizsgálatot igényel. 24
