Szemészet, 1977 (114. évfolyam, 1-4. szám)
1977-02-01 / 1. szám
a balon 20 Hgmm fölé nem emelkedett a tensió; látóélessége mindkét szemén aphakiás korrekcióval teljes; látótérkiesése stagnál. D. F. 76 éves férfi glauicomában megvakult jobb szemét 1972-ben eltávolították. A bal szemén 58 Hgmm-es tenzióval, progrediáló cataracta miatt 5/15 látással került műtétre igen defektusos látótér kíséretében (2. ábra). Az 1974. március 28-án elvégzett operáció óta látótere és 5/5-re korrigált látóélessége változatlan; szemfeszülése pilocarpin nélkül is állandóan 12 Hgmm. Következtetések Mindezek alapján tehát kétségtelen, hogy az oculopressor, enzimatikus zonololysis, krioextractio, 2 réteges (7 corneoscleralis varrat + kötőhártyalebeny) sebzárás segítségével ma már a glaukomások hályogműtéte is sorozatosan intracapsularisan végezhető. Szükség esetén, incipiens cataracta is kivonható a szemből sértetlen tokban, akár mindkét szemből is együlésben, ha a beteg így kéri. Ismeretes ugyanis, hogy minden glaukoma-ellenes operáció elősegíti a szürkehályog fejlődését a szemben, minél idősebb a beteg, annál hamarább. Erre azonban nem szabad tekintettel lennünk, mert a kor haladtával a hályog úgy is megjelenik, de nem mindegy, hogy csőszerűén beszűkült látótér mellett kerül sor a hályogműtétre, vagy pedig legalább relatíve jó funkciók mellett. Már megindult látótérkieséssel észlelésre került glaukomások sorsa hamar kétségtelenné válik, a betegek elég gyorsan megrokkannak, különösen a 70 éven felüliek, ha nem sikerül a tenziót normalizálni. Bebizonyosodott az is, hogy kóros tenzióval jelentkező glaukomásoknál csak a 10—15 Hgmm-t meg nem haladó szemfeszülés biztosítása esetében stagnált rövidebb-hosszabb ideig a látótérdefektus (Lugossy, 1960). Az általam módosított iridencleisissel kombinált lencsekivonás után glaukomásaink 90%-ánál évek óta változatlan a látóélesség és látótér, miotikumok nélkül. Hogy az eredményes műtét sem tudta minden esetben véglegesen megállítani a látótérkiesését, annak okát — különösen a glaukoma simplex eseteiben — a beteg érrendszerében lehet megtalálni. Összefoglalás A szerző 30 és 90 év közötti 117 glaukomás 171 szeméből saját módosítású iridencleisissel kombinált intracapsularis lencsekivonást végzett. 38 betegnél — kérésükre — együlésben történt a kétszemes műtét. A műtét utáni látóélesség 78%-ban kitűnő, 7%-ban jó, 9%-ban javult, 4%-ban változatlan, míg 2 szem megvakult látóhártyaleválás, ill. expulsiv vérzés miatt. Az operált szemek 90%-ának évek óta változatlan a látóélessége és látótere, miotikumok nélkül is. IRODALOM: 1. Barraquer, J.: Kiin. МЫ. Aug. 133, 609 (1958). — 2. Küchle, H. J.: Klin. МЫ. Aug. 140, 645 (1962). — 3. Lugossy, Gy.: Szemészet 95, 112 (1958). — 4. Lugossy, Gy.: Orvosi Hetilap 101, 1239 (1960). — 5. Lugossy, Gy.: Szemészet 106, 185 (1969). — 6. Vörösmarthy, D.: Oculopression. Adv. Ophthal. 17, 42 (1966). — 7. Vörösmarthy, D. és Ballschuh, G.: Klin. Mbl. Aug. 153, 382 (1968). Дь. Лугошши: Операция катаракты с ириденклеизом у больных с глаукомой Автор выполнил операцию интракапсулярного удаления хрусталика из 171 глаза у 117 больных с глаукомой (возраст дальных от 30 до 90 лет), комбинированной с ириденклеизом. У 38 больных — по их просьбе — одновременно произвели операцию на обоих глазах. Острота зрения после операции отличная в 78%, хорошая в 7%, улучшилась в 9%, не изменилась в 4% случаев, 2 глаза ослепли из-за отслоения сетчатки и экспульсивного кровотечения. У 90% оперированных глаз острота зрения и поля зрения не изменялись на протяжении нескольких лет без миотиков. 8
