Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
vitásának társulását észlelhettük csupán. Bernard esetében a genitalis ulceratio és erythema nodosum fél évvel előzte meg az uveitist. Többen 'írtak le olyan esetet, amelyikben nem fordult elő a 3 klasszikus tünetcsoport (Duke— Elder, Gar cin és mtsai, Bernstein). Esetünket azért tartjuk közlésre érdemesnek, mert az általunk felismert betegség diagnózisát rheumatologusaink nem akarták elfogadni 2 klasszikus tünet híján, de hamarosan igazolt minket a 2 hiányzó tünet megjelenése. Esetismertetés K. J. 25 éves ffi. beteg, akinek 8 éves koráig időnként szaggató ízületi fájdalmai voltak, az ORFI-ba való felvételét megelőzően 3 évvel a jobb lábába mélyvénás thrombosist kapott. Testszerte friss és gyógyulóban levő gyulladásos szőrtüszői voltak. A thrombosis létrejöttében pyodermáját és gombás lábkörmét gócként okolhatták. We: 45 mm/ó volt. Anticoagulans és Tetran terápiát kapott abban az intézetben, ahol kivizsgálták. 1,5 hónap múlva ismét thrombophlebitis lépett fel a jobb lábszáron az anticoagulans terápia alatt. Kb. 1 év múlva lábdagadás miatt observálták. Dg.: st. p. thrombosim venae femoralis dextrae volt. We: 18—28 mm/ó. Kb. 2 év múlva a bal szem gyulladása miatt került kórházba. Látása ezen a szemén fényérzésre csökkent. Dg: uveitis oculi sinistri. Az üvegtest nagyon borús volt. Subconjunctivalis Depersolonra, Adreson i. m. injectióra, Typhus vaccina hatására látása 0,25-re tisztult fel. Fél év múlva mindkét térde fájdalmas, duzzadt, meleg lett. Sebészeten kezelték hydrathros dg. miatt. We: 69 mm/ó. Nemsokára a jobb könyöke is fájdalmas, duzzadt lett. Felmerült az autoimmunbetegség lehetősége, belosztályra helyezték át. Az itt elvégzett szemészeti kontroll jobb oldalon 1,0, bal oldalon 0,15 visust talált és bal oldalon uveitis utáni állapotot, atrophia nervi opticit állapított meg. Immunelpho IgG-IgM megszaporodását, elektrophoresisen 27,8 gammaglobulint, Se. összfeh.: 8,8%-t mutatott. We: 78 mm/ó volt. Jmmunpathologiai kórképnek tartották a megbetegedést és a diagnózis tisztázására küldték az ORFI-ba rheuma osztályra. Szemészeti vizsgálatakor a következők voltak észlelhetők: jobb oldalon, 1,0, hal oldalon 2 méter ujj olvasás volt a visusa. Jobb oldalon a vena nasalis inferior retinae végágainál néhány csíkos vérzés volt. A véna ágak szükebbek voltak és kifejezett csillogás, oedema volt észlelhető. A vizsgálat alatt ez a terület kifejezettebben érzékeny volt, ami abban nyilvánult meg, hogy e terület vizsgálatakor a fény elől a beteg mindig elkapta a szemét, majd akaratával viszszahozta, így nystagmushoz hasonló mozgás támadt. Egyéb kóros elváltozás nem volt ezen a szemen. A bal szemben az üvegtest kifejezetten borús volt, ezért a szemfeneket nehezen lehetett vizsgálni, de a papilla kifejezett halványsága és a vénák, artériák rendkívül szűk volta felismerhető volt. Dg: jobb oldalon periphlebitis retinae, bal oldalon régi uveoretinalis folyamat. Az anamnesis birtokában (ismétlődő phlebitisek, pyoderma, arthritis), először az egyik, majd a másik szem megbetegedése: uveitis és vasculitis együttes előfordulása késégtelenné tette a Behcet-kór fennállását. Konzíliumra kérve a kollegát elmondtam véleményemet. A diagnózist nem fogadták el, mert hiányoztak a szájnyálkahártya aphthái és a genitalis ulceratio. Idülten lobos, gócnak nevezhető tonsillái eltávolítását javasoltuk. A tonsillák kivétele után láz lépett fel, megjelentek a szájnyálkahártyán az aphthák, a scrotumon a típusos fekély. így mindenki előtt kétségtelenné vált a megbetegedés mibenléte. A rheuma osztályon megtör-1. ábra 2. ábra 52
