Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
A hőlég és autokláv alkalmazása eleve kizárt, mivel a plexi lágyulási hőmérséklet 120 °C-nál van. Abszolút alkohol szintén károsítja a prizma anyagát (Schmidt és mtsa 1971). A szóbajöhető további eljárások közül a gáz és a por sterilizálást is el kell vetnünk időigényessége miatt. Egy applanációs tonométerrel naponta 15—20 beteget kell mérnünk és annyi prizma nem áll rendelkezésünkre, hogy minden betegnél egy újabbat használjunk. így egy prizma sterilizálására maximum 20—30 percet szánhatunk, szemben a gázsterilizálás 24 órás előírásával. Irodalmi adatok szerint a plexi igen jó fényáteresztő a spektrum UV tartományában. Ebből arra következtettünk, hogy a csekély UV abszorpció a plexi anyagában károsodást nem okoz és az UV sterilizálást következmények nélkül alkalmazhatjuk. A használt prizmákat mechanikus tisztítás után egy 20 W-os Amikrob lámpa fénykévéjébe állítottuk 30 cm-es távolságba. A sugárzási idő 10 perc volt. Az UV sterilizálást alkalmazta Thomsen és Norn (1969) és az eljárás praktikus lebonyolítására egy készüléket is szerkesztettek. Náluk a besugárzási idő 4 perc volt. Ezután megfelelő sterilitást találtak bakteriológiai és virológiái szempontból is. Miután elkezdtük folyamatosan a prizmák UV sterilizálását, néhány hét múlva finom repedéseket észleltünk a besugárzott mérőfelületen. Ezek a hajszálrepedések eleinte csak az applanációs képen jelentkeztek, azonban a mérőfelszínen zavaró egyenetlenséget nem okoztak. Ilyen elváltozást egyre több prizmán tapasztaltunk, de ezzel a sterilizálási eljárással csak az első cornea erosio jelentkezésekor hagytunk fel, mikor is nyilvánvalóvá vált a felszín durva károsodása. Erre a prizma károsodásra Schmidt és mtsa (1971) is felhívták a figyelmet. Az alábbi képeken ilyen repedezett felszínt láthatunk (1. ábra). Azóta a sterilizálást formaiinnal végezzük. 5%-os formalin oldatban 10 percig tartjuk a prizmákat. Az így dezinficiált prizmák bakteriológiai vizsgálatánál Schmidt és mtsa (1971) eredményeivel szemben Staphylococcus aureus és Pseudomonas aeruginosa nem tenyészett ki. 1. ábra 2. ábra Sajnos a formalin sem bizonyult ártalmatlannak, a prizmák mérőfelszínének peremét támadta meg. A sorozatos sterilizálások folyamán ez a perem repedezett és apránként lecsorbult. Megfigyelhetjük a 2. ábrán. Természetes, hogy az ilyen csorbulás, különösen a prizma tengelye körüli elfordításkor erosiót okozhat, tehát ezeket a prizmákat is használhatatlanoknak kell tekintenünk. Ezek a kezdetben mikroszkopikus egyenetlenségek okozhatták Schmidt és mtsa (1971) nem teljesen kielégítő sterilizálási eredményeit. A prizma-4 Szemészet 49
