Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)

1976-02-01 / 1. szám

elő, nevezetesen a ritkább intraocularis lokalizáció, amikor a cysta a retinában, subsclerálisan vagy az üvetestben alakul ki, látásromlást, retina-leválást okozva, vagy intraoculáris daganatot utánozva [3, 4, 10, 12, 14, 26]. A gyakoribb orbitális alak során a cysta az orbita zsírszövetében, egyik vagy másik szemizomhoz tapadva fejlődik ki [1,6, 11, 17, 18,20, 23,24, 27, 29].

Klinikailag Duke-Elder szerint [8] az orbitális E-ra fiatal egyénekben hirtelen fellépő fájdalom, proptosis és orbitális tumor a jellemző. Hasonló következtetésre jutott Talib is iraki esetek tanulmányozása során [27].

A Szudánban észlelt 14 orbitális E mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a betegség az ország lakosságának nagyobb részét érinti és szélesebb körben terjedt el, mint azt korábban feltételezték. Megelőzően ugyanis az E-t csak Dél-Szudán egyes körzeteire vélték lokalizálni. 14 betegünk közül azonban 11 az ország középső és északi területein élt, ahol az emberek nagy része nomád állattenyésztést űz. Egy szudáni vizsgálat szerint (A. M. Dissouki, személyes közlés) öt falu majd minden házánál iehetett echinococcussal fertőzött állatot találni. A déli országrészből csak egy beteg került Khartoumba, amit nem az E hiánya, hanem sokkal inkább a több mint 10 évig tartó háború, valamint a közlekedés bonyolultsága magyarázhat.

A gyermekek viszonylag nagy száma összhangban van az irodalmi adatokkal, a kutyák fontos szerepét illetően a betegség átvitelében.

A harmadik említést érdemlő lelet az, hogy a betegek döntő többsége nem tett említést fájdalomról, ami ellentétben van az irodalmi közlésekkel. Ezzel szemben jellemző volt a látásromlás hiánya és a kisebb-nagyobb fokú egyoldali proptosis. Valószínűleg ez utóbbi kialakulása következtében jelentkeztek a betegek orvosnál még abban az időszakban, amikor fájdalom vagy az egyébként súlyos komplikációk még nem alakultak ki. Ez utóbbiak elsősorban a proptosissal vannak összefüggésben (papilla oedema, neurokeratitis, phthisis bulbi), de a folyamat ráterjedhet az orbita csontos falára, azt arrodálhatja és intracraniális szövődményeket okoz [16].

Az echinococcus cysta jelenlétére — tapasztalataink alapján — fiatal egyénekben (főleg gyermekekben) kifejlődő egyoldali proptosis esetében kell gondolni, ha daganat jelenléte kizárható. A diagnózis felállításában a tapintási lelet, az eosinophilia, valamint — pozitív esetben — az ismert próbák (Casoniteszt, complement fixálás) elvégzése nyújthat segítséget.

Köszönetnyilvánítás

Szerzők ezúton köszönik Ms.Inam Ahmednak a szövettani metszetek elkészítését.

Összefoglalás

Szerzők 14 orbitális echinococcosis esetet elemeztek Szudánban. A betegség nemcsak a déli területeken terjedt el, hanem az ország északi és középső körzeteiben is megtalálható. Orbitális Echinococcosisra egyoldali proptosis és eosinophilia esetén kell gondolni, mely fiatal egyénekben jelentkezik. A betegek a cysták eltávolítása után zavartalanul gyógyultak.

IRODALOM: 1. A’Al, A. O. és Milosev, B. : Sudan Med. 7, 5 (1969). — 2. Aniceto, S. : Arch, d’ophthalm. 48, 298 (1931). — 3. Aouchiche, M. : Bull. Soc. Ophthalmol. Fr. 71, 66 (1971). — 4. Arora, M. M. : Brit. J. Ophthalm. 48, 507 (1964). — 5. Birch— Hirschfeld : cit. Duke—Eider. — 6. Brihaye, M. : Arch. Franc. Mal. Appar. Dig. 59, 263 (1970). — 7. Clegg, J. L. : Aust. Vet.' J. 48, 216 (1972). — 8. Duke—Elder, S. : Textbook of ophthalmology, vol. V. pp. 5525. Henry Kimpton, London (1952). — 9. Edington, Q. M. és Gilles, H. M. : Pathology in the tropics, pp. 181. E. Arnold Ltd., London (1969). — 10. Gupta, J. S. : Amer. J. Ophthalm. 58, 1061 (1964). — 11. Jain, I. S. : J. All. Indian Ophthalm. Soc. 15, 120 (1967). — 12. Jawadi, A. K. : Ann. Coll.

43