Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)
1976-02-01 / 1. szám
a csarnokot (iris elülső felszínét, cornea hátsó felszínét, sebvonalat, csarnokzugot) teljesen megtisztítjuk az üvegtesttől. A műtét elején Flieringa-gyűrűt varrunk a bulbusra, amelyet az üvegtest volumenének csökkentése után az asszisztens tart. Meg kell jegyeznünk, hogy a Flieringa-gyűrű alkalmazása kétélű. Nyomhatja is a bulbust és akkor a kívánttal ellentétes eredmény következik be. Nagy, fél cornea kerületre terjedő lobularis sebet készítünk, majd az üvegtest középső, hígabb részéből, vastag tűvel 1,5—2 ml-t leszívunk. Ezután műanyag tamponnal gondosan megtisztítjuk a csarnokzugot és a sebajkakat is. Befejezettnek akkor tekinthető, ha a tamponra már nem tapadnak üvegtesti szálagok és a maradék üvegtest a mélyben homorúan helyezkedik el. Az iris hátsó felszíne sem érintkezhet üvegtesttel, a levegő befúvása után mint egy levegővel körülvett membrán feszül a szemben. Feldolgozott hyalokeratopathiás eseteink 84%-ában találtunk totalis iriscolobomát (Zajácz [1971]). Ez a tény azt bizonyítja, hogy a széles, totalis iris-coloboma mellett könnyebben alakul ki a hyalokeratopathia és ez vonatkozik a vitrectomia utáni állapotra is. Ezért, ha ez lehetséges, a vitrectomia alkalmával helyreállítjuk a kerek pupillát is 1 vagy 2 iris-varrat segítségével. A seb zárása után a csarnokot feltöltjük levegővel, és amíg az fel nem szívódik, a beteget laposan, a hátán fektetjük, hogy a légbuborék lehetőleg a pupilla területét tamponálja. A hyalokeratopathia nem gyakori elváltozás. Hozzávetőleges becslések szerint a hályogműtétek 0,3—0,8%-ában alakul ki. A még reverzibilis stádiumban levő elváltozások még ritkábban kerülnek észlelésre. Különösen korrigálatlan féloldali aphakiára vonatkozik ez, amikor a betegek a látásromlást nem észlelik kellő időben, a szubjektív panaszok okát pedig — a kezdődő hyalokeratopathiát —- nem ismerik fel elég korán. Ezért, reverzibilis hyalokeratopathia miatt, mindössze 4 esetben végeztünk vitrectomiát. 1. O. Gy. 68 éves férfi beteg bal szemén ] 970-ben történt hélyogműtét más intézetben. Műtéti lefolyás ismeretlen. Az első szúródásos panaszok 1973 elején kezdődtek. A beteget 1973. május 11-én vettük fel klinikánkra. Látóélessége: szeou. A cornea oedemas volt, felszínén apró hámbullákkal, amelyek súlyos panaszokat okoztak. A pupilla felhúzódott, az üvegtesti hernia és az iris felső része a cornea hátsó felszínéhez tapadt. I. o. tensio időnként kissé fokozott (26 Hgmm-ig) volt. (1. ábra). A vitrectomia után a látóélesség ugyan csak 0,06-ra javult, de a cornea feltisztult, felszíne simává vált és a beteg panaszai megszűntek (2. ábra). 1. ábra. Totalis, reverzibilis hyalokeratopathia 2. ábra. Ugyanaz a szem. 1 hónappal a partialis „open sky” vitrectomia elvégzése után 2. K. J.-né 63 éves nőbeteg. 1970-ben sima lefolyású, intracapsularis hályogműtét történt más intézetben. A beteg elmondta, hogy a műtét óta állandóan gyulladásos volt a szeme. Iratai szerint különböző helyeken kezelték és hol hyalokeratopathiát, hol herpes corneae-t diagnosztizáltak. Végül a súlyos szubjektív panaszok пйа^ГерцсГёар 1-9
