Szemészet, 1976 (113. évfolyam, 1-4. szám)

1976-05-01 / 2. szám

Ophthal. 60, 907 (1958). — 21. Rothmund, A. : Klin. МЫ. f. Augenheilk. 10, 189 (1872), eit. Hervouet, F.: XIX Concilium Ophthalmologicum India (New Delhi), 1962. ACTA Vol. 1, 685. — 22. Sugar, H. S. : Am. J. Ophthal. 76, 451 (1973). — 23. Thiel, R. : Klin. МЫ. f. Augenheilk. 137, 705 (1960). — 24. Urrets—Zavalia, A., Remonda, C. : Advances in Ophthalmology, Vol. 30. S. Karger, 1975. 251. Габриэл, И.: Случай эпибульбарной эпителиальной кисты Автор знакомит с случаем непривычно расположенной эпителиальной кисты, обра­зовавшейся после тяжелого прободного ранения. Кратко обобщает литературу по вопросу эпителиализации. Gábriel, I.: Epibulbaric epithelcyst The case of an epithelial cyst of unusual localization is described developed after serious perforative injury. The literature of the epithelization is briefly summarized. I. Gábriel: Uber einen Fall von epibulbärer Epithelzyste Der Fall einer sich nach schwerer, perforierender Verletzung ausgebildeten Epithel­zyste ungewohnter Lokalisation wird beschrieben. Eine kurze Zusammenfassung der Literatur der Epithelisation wird gegeben. KÖNYVISMERTETÉS E. 1. Greve: Single and multiple stimulus static perimetry in glaucoma; the two phases of visual field examination. Dr. W. Junk В. V. The Hague. 1973. 355 o. A munka célja a perimetria különböző módszereinek összehasonlítása és a rutin látó­tér vizsgálat lehetőségeinek kutatása. A szerző a glaucomas beteg látótérvizsgálata szemszögéből foglalkozik a perimetriával, részletes irodalmi áttekintést ad, és 1372 saját glaucomás beteg látóterének analízisét. Különös figyelmet szentel a statikus perimetriá­­nak, annak egy és egyszerre több jel felvillantásával végzett változatának. A látótér vizsgálatnak két fázisát különbözteti meg: 1. tájékoztató jellegű vizsgálat az esetleges látótérkiesés felderítésére; 2. részletes vizsgálat, amely a látótérkiesés pontos körülha­tárolásából és területében a fényesség különbség iránti küszöbérzékenység csökkenés mértékének pontos feltérképezéséből áll. Tárgyalja a látótérvizsgálat fizikai és látás­­élettani tényezőit, a statikus és kinetikus perimetria alapelveit, a vizsgálat körülményei megválasztásának szempont jait. Jól használható táblázatban hasonlítja össze a Gold­­mann és Tübingen perimétert, valamint a kettős projekciós campimétert. Ez utóbbi standardizált projekciós periméter. A gyakorló szemész számára fontos és hézagpótló fejezet az előbbi három készülékkel történő mérések normál értékeivel és ezek egyének közötti valamint az ugyanazon vizsgáltnál észlelt ingadozásaival foglalkozik. A normál értékeket fiatal és idősebb vizsgáltakra egyaránt megtalálhatjuk, mind a statikus, mind a kinetikus perimetriára. Az egyszerre több jel felvillantásával végzett perimetria a vizsgálat tartamának lerövidítését célozza, a tájékozódó jellegű vizsgálat fázisában. Részletesen ismerteti Harrington — Flocks eszközét és a Friedmann-féle látótér analizá­tort. Összehasonlítja a velük végzett vizsgálatot a klasszikus, egy jel felvillantásával történő kinetikus és statikus perimetriával. Foglalkozik a látótérvizsgálatot befolyásoló praeretinalis tényezőkkel (pupilla tágasság, törőközegek állapota, szem fénytörése stb.). A szerző tapasztalatainak illusztrálására 18 glaucomás látóteret mutat be. Külön figyel­met szentel a korai kieséseknek, egy beteg látótér vizsgálatára másfél órát irányoz elő. Megítélése szerint a jó látótér vizsgálat feltétele egy nagyforgalmú klinikán a jól begya­korolt perimetriás részleg. Follmann Piroska 100

Next

/
Thumbnails
Contents