Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám
levő szívizom elernyedését és a kamra újra telődését megakadályozza. A folyadék leengedése, a tamponád megszüntetése szintén néhány másodperc alatt bekövetkezik, ami után a szív megindítható. Igv a szívmegállás időpontja és időtartama pontosan mérhető. A kutya erős pericardiuma kibírja azt a nyomást, ami a szívtamponád kialakításához szükséges. A regisztrálás ismertetett módja lehetővé teszi, hogy egy időben kapjunk információkat a keringés legfontosabb jellemzőiről: a szívműködésről, a vérnyomásról, a véráramlásról a nagy erekben és a peripherián. Ennek a rendszernek az összekapcsolása a szemfenéki keringés folyamatos megfigyelésével, azaz a peripheriás mikrocirculáció direkt visualis észlelésével és széria fundusfotografiával, különösen értékessé teszi a módszert. Intakt bulbuson, in vívó végzett ilyen jellegű kísérlet az irodalomban nem ismert. Hasonló vizsgálatokat általában az elülső segmentum eltávolítása után végeztek. Az ismertetett megfigyeléseink az első kísérletsorozat eredményeit foglalják magukba. Három-négv perccel a szívmegállás után a szív újra megindítása még sikeres volt. Ezen túl már magában a szívizomban olyan anoxiás elváltozások keletkeztek, melyek bizonytalanná tették a szív sorsát. Spontán kamrafibrilláció következett be, amely igen rossz prognosisú volt. Ezekről a megfigyeléseinkről más munkánkban számoltunk be (Heid, Antal és Fehér 1974). A szív megállása után néhány másodperccel a keringés megállt a nagy erekben és a peripherián, mint azt regisztrátumaink jelezték. A szemfenéken ezzel egyidőben a vénás áramlás szakadozottá válik, majd megáll, a papilla elhalványodik, az artériák el vékonyodnak. Duke—Elder (1967) szerint a látóidegfő capillarisainak kiürülése, vértelensége okozza a papilla elváltozását. A keringés teljes megállása után egy perccel a retina már kezdett borússá válni, amely kísérleteinkben 3 perces szívmegállás után még biztosan megállapíthatóan reverzibilis volt. A jelenség magyarázata az anoxiás alapon kialakuló oedema. Cole és Corday (1956) véleménye szerint négyperces anoxia után még a funkciók teljes mértékben visszatérnek. Meglepő és figyelemre méltó észlelés volt viszont, hogy a retina erei is igen érzékenyen reagálnak a keringés megállásra. Másfél perccel a keringés megállása után az artériák fala átlátszatlanná vált, feltehetőleg az érfal oedemája miatt. A retina-oedemához hasonlóan a keringés megindulása után az artériák fala is visszanyerte átlátszóságát. Ez a megfigyelésünk további vizsgálatokat igényel. Összefoglalás A szerzők mesterséges szívtamponád létrehozásával és megszüntetésével 1—9 perc időtartamú szívmegállást hoztak létre 12 kutyán. A kísérlet alatt folyamatosan vizsgálták és fényképezték a szemfenéki ereket, illetve Biokomb 5 készülékkel regisztrálták a szívműködést, vérnyomást, centrális és peripheriás pulzust, valamint a pericardiumban uralkodó nyomást. Megfigyeléseik szerint a keringés megállása után másfél perccel a retina már kezd oedemássá válni, amely három percig tartó szívmegállás után még reverzibilis volt. Megfigyelték a szemfenéki artériák falának átlátszatlanná válását is, amely a keringés megindulása után szintén megszűnt. IRODALOM: 1. Duke—Elder, S.: System of Ophthalmology ol. X., Henry Kirnpton, London 1967. pp. 58—66. — 2. Cole, C. B. and Corday, J. M.: JAMA 161, 1464— 1456. 1956. — 3. Heid, ,/., Antal, M. és Fehér, ./.; Magyar Traumatológia, Orthopedia és Helyreállító Sebészet (1974). Közlés alatt. — 4. Heid, ./.: Kísérletes Orvostud. 13 492—499. 1961. —5. Heid, J.: Nature, 200, 1104. 1963. —6. Koverkian, J.: JAMA. 764 1660—1663. 1957. — 7. Koverkian, J.: Science 6, 261—265. 1961. — 8. Molnár, L és Soós, Á.: Szemészet 111, 124—128. 1974. — 9. Radnót, M.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 109, 161—169. 1943. — 10. Thuranszky, K.: Der Blutkreislauf der Netzhaut. Akadémiai Kiadó. Budapest 1957. pp. 66—84. 74
