Szemészet, 1975 (112. évfolyam, 1-3. szám)
1975 / 2. szám
örökléstan haladását két szemészeti betegség történetén keresztül érzékeltette. A Tay- Sachs kór, autosomalis reoesszíven öröklődő letalis ártalom, amelynek előfordulásával minden 5000. ashkenazi zsidó születésekor számolni kell. Az elmúlt évek kutatásai igazolták, hogy a GM2 gangliosid idegsejtekben történő lerakódása a betegség közvetlen oka. A közvetett ok a gangliosidok anyagcseréjében központi szerepet játszó hexozaminidaz-A enzim defektusa, amely a recesszív gén-ártalomra vezethető vissza. A betegek szülei heterozigoták, tehát klinikailag egészségesnek tűnnek, viszont enzimvizsgálattal felimerhetők. Az enzimvizsgálat heterozigoták esetén a magzat Tay-Saehs kórjának intrauterin kórismézését is lehetővé teszi. Ilyen előzmények után határozták el az USA- ban a Tay-Saehs kór közel teljes igényű szanálását az ashkenazi felnőtt zsidók heterozigota szűrése és a magas kockázatú magzatok intrauterin kórismézését. E vizsgálat előzményeit, megszervezését és első eredményeit ismertette. A másik betegség a klaszszikus galactosaemia volt, amely közvetlenül a GPU-transzferáz enzim defektusára, ill. emiatt a galactoz-L-phosphat felszaporodására, közvetve az enzimet szabályozó gén defektusára vezethető vissza. Az ártalom lényegének megismerése lehetőséget nyújtott a tüneti therápiára: negatív diétával (vagyis a tejtermékek bevitelének megakadályozásával) a betegség tüneteinek, így a cataractának kialakulása megelőzhető. Végül bemutatta az első sikeres gén-sebészeti beavatkozást, amelynek során az E. coli-ból phag segítségével nyert ép gént vittek át galactosaemiás gyermekek sejtjeibe, majd később szervezetébe. 2. Bíró Imre: Schulek Vilmost 100 évvel ezelőtt nevezlek ki pesti professzornak. 1874 októberében foglalta el Schulek Vilmos a pesti egyetem szemészeti katedráját. Előadó röviden ismerteti a Schulek kinevezését megelőző idők szemészeti viszonyait, mert csak ezek ismeretében lehet igazán méltányolni a Schulek Vilmos által teremtett új légkört és az alkotásait. Schulek kinevezésével ugyanis nemcsak egy egyetemi tanári pálya indult el, hanem valósággal új korszak kezdődött a magyar szemészet történetében. Az ő nevéhez fűződik a magyar szemorvosképzés és korszerű szembeteg-ellátás meghonosítása hazánkban. '.1. Az Országos Szemészeti Intézet által alapított ,,Hirscher Ignácz emlékérem” ezévi kitüntetettje Bíró Imre. Prof. Radnót Magda átadja az emlékérmet. Bíró Imre megköszöni a megtisztelő kitüntetést. KÖNYVISMERTETÉS D. Locatcher-Khorazo, B. Carrier Seegal: Microbiology oí the eye. С. V. Mosby Com* рапу, Saint Louis. 1972. Szép kiállítású, 351 oldalas egészvászonkötésű könyv, melyet 258 ábra, 4 színes tábla illusztrál. Az egyes fejezetek szerzői között olyan ismert neveket találunk, mint H. F. Allen, J. H. Allen, A. Gerard De Voe professzorok. Utóbbi szerző előszavában az alapdisciplinák fontosságát hangsúlyozza a szemészeti klinikumban. A könyv igen hasznos olvasmány, bár egyes fejezetei meghaladják az átlagos klinikus érdeklődési körét. 1. Történelmi áttekintés. 2. Az egészséges szem baktériumflórája. Leggyakoribb a staphylococcus epidermidis és aureus. Ismerteti a tenyésztés részletes technikáját. 3. A szem baktériumflórájának inhibitor tulajdonsága. 4. Ép és gyulladt szem váladékának és kaparékának cytologiája. 5. A szem bakteriális fertőzései. Conjunctivitisek, keratitisek, könnyszervi gyulladások, endophthalmitisek, cellulitis orbitae okozói. 6. Műtét utáni fertőzések. 7. Ez a fejezet a klinikus olvasó számára talán a legtöbb hasznosat .nyújtja Bőven taglalja az aseptikus technika kérd_éseit a szemészetben. Történelmi áttekintést ad az antiseptikus és aseptikus korszakról. Áttekinti a szemészetben előforduló fertőzések lehetőségeit. Ismerteti a kórokozók resistentiáját, majd a sterilező eljárásokat, az autoklávot, hőléget, gázsterilezést, besugárzást, a desinficiens anyagokat, a szemcseppek, kenőcsök sterilezését. Részletezi a sebészi kézfertőtlenítés, a beteg előkészítése, a műtő levegőjének szűrésének kérdéseit. Sorraveszi az egyes műszerek, eszközök célszerű sterilezését. 8. A szem tuberculosisa. 9. A szem leprája. 10. Az allergia szerepe a szemészetben. Szemhéj, conjunctiva, cornea, uvea, retina, opticus allergiás kórképei. 11. Toxoplasmosis. Elsősorban a diagnosztikus lehetőségek taglalása, mint neutralizációs test, complement fixációs test, Sabin Feldman test, etc. 12. A szem toxocariasisa. 13. A szem gombás fertőzései. Az egyes kórképek lehetséges gombás kórokozói, a klinikai 123
