Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)

1973-03-01 / 1. szám

Megbeszélés

Betegünket 5 éve tartjuk megfigyelés alatt, akinél ez idő alatt három shub zajlott le, mely közül az első kettő isoláltan az opticusokra korlátozódott, a harmadiknál igen kifejezett opticus és gerincvelő tünetek mellett cerebellaris és cerebrahs góctünetek is jelentkeztek.

Újabban a kutatók egy része a demyelinisatios kórképek aetiologiájában neuroallergiás mechanismust tételez fel. Pette alkotta meg e fogalmat kísérleti allergiás encephalomyelitisek kutatása során. Pálffy betegek egész során tapasztalta, hogy vaccinatio vagy oltás után sclerosis multiplexeseknél újabb shub zajlott le. Ugyancsak ő figyelte meg, hogy csak akkor fejlődött ki ez a shubokkal és remissiókkal váltakozó chronicus forma, amikor az eredeti oltások szövődménye opticus neuritis, agytörzsi encephalitis, illetve encephalomyelitis volt. Szövettani elváltozások tekintetében mind ezek, mind az általa végzett, kísérleti allergiás encephalomyelitis esetek azonos képet mutattak.

A szerzők nagyrésze elismeri a demyelinisatios kórképek autoimmun eredetét, másrészük azonban a betegségcsoport polyaetiologiáját hangsúlyozza.

Schaltenbrand, Peters, Lehoczky, Dobi, Szőke és mts-ai önálló kórképnek tartják a Devic betegséget, melyre jellemző az opticus és a myelitises tünetek kb. egyidőben való jelentkezése, a betegség gyors prograssioja mely általában halálhoz vezet. Eseteikben jellemző histopathologiai elváltozásokat találtak a gerincvelőben és az opticusokban.

Pette, Scheinker, Greenfield, Környei, Mérei, Szobor és Szegedi viszont az acut illetve a chronicus sclerosis multiplex egy speciális megjelenési formájának tekintik a kórképet, egy olyan tünetegyüttesnek, ahol a kétféle localisatio társulásáról van szó.

Az utóbbi szerzők mellett szólnak az ún. kevert esetek is, ahol az említett helyeken kívül a központi idegrendszer más területei is érintve vannak.

A polyinsularis betegségek kb. 50%-a opticus tünetekkel jár, egyes szerzőknél ez az arány még magasabb.

A góc vagy gócok helyétől függően neuritis nervi optici, vagy neuritis retrobulbaris alakul ki. Az opticus tünetek hónapokkal vagy évekkel megelőzhetik a többi tünetek jelentkezését.

Betegünk kórlefolyása egy olyan demyelinisatios folyamatnak felel meg, mely neuromyelitis optica tüneteivel jár, átmeneti alak a neuromyelitis optica és a sclerosis multiplex között, utalva ezen kórképek egységes kórszármazására.

összefoglalás

Szerzők egy olyan demyelinisatios betegségről számolnak be, ahol a folyamat első két schubja az opticusokat érintette a harmadiknál opticus és gerincvelői tünetek mellett cerebellaris és cerebralis góctünetek is jelentkeztek. Esetüket a neuromyelitis optica és a sclerosis multiplex közötti átmeneti alaknak tartják.

IRODALOM. 1. Devic, M. e.: Cong. franc, de med. 1: 434. 1894. — 2. Dobi S.: Ideggyógy. Szle. 6, 188—192. 1955. — 3. Endree és mtsai.: Med. Welt, N. T. 17, 2383—2386. 1966. — 4. Greenfield, J. G.: Neuropathology. Arnold, London. 1958. — 5. Környei I.: Fortsch. Neurol. Psychiat. 20: 1. 1952. Arch. Neurol. Psychiat. 68: 683. 1952. Orv. Hetil. 99: 181. 1958. — 6. Lehoczky T.: Orv. Hetil. 95: 210, 1945. Confin. Neurol. 12: 219. 1952. — 7. Mérei F. T.: Nervenarzt. 23: 460, 1952. — 8. Pálffy Gy.: Orvosképzés. XIV. évf. Suppl. 1970. — 9. Pette, H.: Die akut entzündlichen Erkrankungen des Nervensystems. Thieme, Leipzig. 1942. — 10. Peters, G.: Z. ges. Neurol. Psychiat. 153: 356. 1935. — 11. Schaltenbrand, G.: Die Nervenkrankheiten. Thieme. Stuttgart 1951. — 12. Scheinker, I. M.: Arch. Neurol. Psychiat. 50: 171. 1943. — 13. Szobor A. és mtsai.: Psychiat. Neurol. 143: 100. 1962. — 14. Szőke T. és mtsai: Ideggyógy. Szle. 9, 270—275. 1964. — 15. Walsh, F. B.: Bull. Johns Hopkins Hosp. 56: 183—210. 1935.

50