Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-03-01 / 1. szám
Szemészet 110. 20—25. 1973. Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Boros Béla egyetemi tanár) közleménye Az iris fluorescein angiographiája KOVÁCS BÁLINT és TAKÁTS ISTVÁN A fluorescein fundus angiographia gyors elterjedése után 7565-ban Jensen és Lundbaek voltak az elsők, akik az iris fluorescein angiographiát alkalmazták. Módosított fundus kamerával diabeteses betegeken a pupillaris szélen fokozott fluorescein extravasatiót figyeltek meg. Raitta és Vannas (1969) vena centralis retinae thrombosis után vizsgálták az iris ereit. Baggesen (1969) módosított réslámpás vizsgálata már széria felvételekre is alkalmas volt. Rosen (1969) fundus-kamerát használt az iristumor vizsgálatára, és annak késői fluorescentiáját figyelte meg. Mitsui (1969) a perilimbalis érhálózatot és a cornea kóros vascularisatióját ellenőrizte. Craandijk (1970) vascularizált naevus iridist vizsgált. Megfigyelései szerint a képlet területén kanyargós erek voltak s intenzív fluorescein kiáramlás látszott. Mapstone (1971) gyulladásos és rubeosisos iris fluorescein angiographiás képét közölte. A fundus fluorescein angiographiájának ma már szinte áttekinthetetlen irodalmával szemben az iris angiographiáról relative kisszámú közlemény jelent meg. Ennek két magyarázata lehet: egyrészt az iris jelentősége a látásban lényegesen kisebb, másrészt biomikroszkóposan egyszerűbben és jól vizsgálható. A technika egyes, jól válogatott esetekben azonban önmagában is értékes adatokat szolgáltat a kórfolyamat jellegére, kiterjedésére és főleg vascularisatiójára vonatkozóan. Az iris artériái a sugártest elülső részén levő nagy artériás gyűrűből erednek. Innen a stroma elülső felszíne alatt számos vastag, kanyargós arteria halad a pupillaris szél felé. A musculus sphincter iridis területében diffus capillarisatio történik. Innen erednek a radialis vénák, melyek egyenesen futnak a stroma mély lemezében a sugártest irányába és a vortex vénák felé folytatódnak. A szervezet más helyétől eltérően az artériák és vénák nem futnak együtt. Az iris-erek jellemző sajátsága az értok, amely stroma-szövet által megvastagított adventitia. Az iris-erek speciális physiologiai tulajdonsága a nagyfokú motilitásból adódik. Mydriasisban a peripheriás részen hurokszerűen helyezkednek el, melyek miosisban kiegyenesednek. Az intraocularis nyomás növekedésekor a keringés először a venoíákban, majd a capillarisokban csökken, és 60,0 Hgmm körüli nyomásnál megszűnik a véráramlás. Az iris fluorescein angiographiás képét saját ereinek anatómiai és physiologiai sajátosságai határozzák meg. Az angiogramm milyensége függ a nyitott erek számától, az iris és az érfal pigmentatiojától és vastagságától. Angiographiára legalkalmasabb az enyhén pigmentált kék irisű beteg. Raitta és Vannas (1969) szerint 50 év alatt a normál iris-erekből nincs festékáteresztés. Metodika A rövid irodalmi áttekintésből is látható, hogy az iris fluorescein angiographiája a fundus angiographiától eltérő felkészülést kíván. Az eddig alkalmazott technika két csoportra osztható. Az egyiknél photoréslámpát használnak (Raitta, Vannas, Mitsui, Bruun-Jensen), a másiknál a funduskamera mint excitáló kék fényforrás szerepel s a felvételek külön fényképezőgéppel történnek (Jensen és Lundbaek, Rosen, Craandijk, Mapstone). Saját vizsgálatainkhoz ez utóbbi módszert volt lehetőségünk alkalmazni. Zeiss-Retinophot készülék villanója elé helyezett kék szűrőn keresztül az excitáló fény 20
