Szemészet, 1973 (110. évfolyam, 1-4. szám)
1973-05-01 / 2. szám
között közelebb jussunk, ahhoz a retina summát iv képességét, a subliminalis ingerek mérésének, az időnek ismerete lenne szükséges. A kérdés retroretinalis kérgi folyamatának vizsgálatához talán Pecham psychometrikus módszerei értékesek lehetnének. A módszer a küszöb-functia megállapítására ajánlott módszer. Kakán Ágost : A látótér legperipherikusabb része pálcika-achromatopsiás. Utána olyan öv következik, mely a szó heringi értelmében tritanop. Végül olyan öv, mely heringi értelemben deuteranop. Végül a normalis trichromat mag következik. Szabó György : A physiologiai és klinikai jellegű hozzászólások után fizikai jellegű hozzászólást tesz: ilyen vizsgálatoknál nagy óvatosság szükséges, a pigment-színek értékelése igen nehéz, feltétlen más összetevőjű elemekből áll, mint a mono-chromatikus színek. Pl. a fuchsin-oldatból készült prizma napfény színképében a zöld-terület sötét. Azért látjuk vörösnek, mivel hiányzik a zöld! Zárszó : Darabos Györgynek a tangens függvény méretére vonatkozó kérdésére: tg 60° még jól mérhető helyen volt a függönyön. A vörös-zöld tévesztésében lehet annak szerepe, hogy ezek complementer színek. (A Wánde-phaenomen analógiája alapján.) Az összefüggés valamilyen formáját kizárni véleményük szerint nem lehet, de a jelenség nem complementer színek között is előfordul, tehát ezzel magyarázni sem tudják. A különböző színekkel nyert határértékek összehasonlítása felveti a trichromatikus elmélet és az ellentétes színekről szóló négyszínelmélet összefüggésének problémáit. A trichromatikus elmélet egyszerű értelmezése szerint a sárga határoknak a vörös és zöld értékek közé kellene kerülni. Az inger itt mindkét receptor-féleséget, érintve summálódni látszik, ezért kerülnek a sárga értékek peripheriásabb területre. Boros Bélának: A Bunsen, Pieron stb. jelenségekre vonatkozóan úgy érzik, hogy a centrum és a peripheria között a különbségek a mennyiségi különbségekből adódnak. Az ingereket a receptorok arányában erősítve nincs minőségi különbség a válaszokban. Másrészt a különbségek — mint a Bárány-féle ingerküszöb fluctuatióé is — magyarázata valószínűleg a látószerv postretinalis viselkedésében keresendő. — Hiszen a „látás” végeredményében corticalis „lelki” folyamat — nem egyszerűen a retinában történik. Kakán Ágostnak : Az achromat szakasz után egy az irodalom szerint „aekromatikusnak” nevezett szakasz következik. Ennek érintkezése a chromatikus szakasszal azonban nem egy vonal — hanem éppen közöttük helyezkedik el, részben a relatív felismerés szakasza — a vizsgáló módszertől függően — különböző távolságban. „Deuteranop” - „tritanop” szakaszra vonatkozó kiegészítését köszöni. Ez a kérdés ismét csak a színlátás alapvető kérdését érinti, s a magyarázat a postretinalis szakasz viselkedésével magyarázható. Szabó Györgynek : Méréseik valóban pigment és széles spektrumú szűrt színekkel történtek, nem monochrom színekkel, ezért a tulajdonképpeni színérzékelésre vonatkozóan nem is adhattak pontos értékeket. A gyakorlatban azonban csaknem mindig ezeket használják (sőt a természetben is alig fordul elő másféle szín) — ezért tartjuk érdekesnek az ezekkel kapcsolatban megfigyelt jelenségeket. A relatív felismerés jelensége azonban gyakorlatilag minden pigmentszínnel kapcsolatban kimutatható volt — esetleges eltérő spectralis összetételük ezt nem magyarázná. 3. Hollós Iván m. v.: A vírusok jelentősége a daganatok keletkezésében Az előadás teljes terjedelmében megjelenik az Országos Szemészeti Intézet ez évi kiadványában. 158
