Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 2. szám
1 éve szed rendszeresen Infecundint. Kezdetben enyhe szédülést érzett, de ez hamarosan megszűnt. Gyakran volt fejfájása is, de nem ilyen erős. Felvételi status: Látásélesség jobb szem: 6/6—0,5 D cyl 180° 5/6, bal szem: 5/8—1,0 D cyl 180° 5/5. Jobb szem: Külsőleg ép, törőközegek tiszták. Funduson éleshatárú, normális színű papilla, spontán vénás pulsatio. Igen erősen telt vénák, a v. temp. sup. ága mentén a pap illától kb. 2 papillányira csíkolt vérzés észlelhető. Artériákon kóros eltérés nincs (7. ábra). Bal szem: Külsőleg ép. Funduson ép papilla, normális lefutású erek, vénák minimálisan teltebbek. Látótér mindkét oldalt ép. CFF: 45/45/sec. RR: 130/90 Hgmm. Koponya rtg: légtartó melléküregek. Mellkas rtg: aktuális kóros eltérés nincs. Belgyógyászat: negatív status. Gégészet: tonsillitis chron., otitis med. chron. 1. utr. Fogászat: góc nincs. Nőgyógyászat: sine morbo. Laboratóriumi leletek: süllyedés: 6 mm, Wa: neg. Vérkép: vvs: 4 420 000, hgb: 12,6 g %, fvs: 5 400, Ju: 2%, Segm: 54%, eo: 6%, ly: 38%. Vizelet neg. Coagulogramm: normális értékek. Infecundint azonnal elhagyjuk. Calcimusc injectio, Mydeton és Rutascorbin tabletta adása mellett panaszai megszűntek. Szémfenóken a vérzés felszívódott. A vénák tágassága csökkent, de még 1971. nov. 25-i távozásakor is kifejezett caliberdifferencia volt észlelhető a két szem vénás szakaszán. Megbeszélés Ismeretesek az irodalomból olyan közlések, amelyek a terhesek perimetriás vizsgálatainál látótérelváltozásokról, az izopterek beszűküléséről, hemianopiás jellegű kiesésekről, vagy a látótér nagyságában ingadozásokról tájékoztatnak (Lőhlein 1924, Finlay 1923, Birnbacher és Klaften 1923, Juhász—Schäffer 1938). Ezeket az elváltozásokat a terhesség alatt a szervezet fokozott megterhelésével, keringési zavarokkal, a szövetekben akadályozott folyadékcserével magyarázták. Elképzelhető, hogy oralis contraceptiv szerek hatására — amely mesterséges terhességnek fogható fel — szintén létrejöhetnek. Gössele és Tiburtius (1971) viszonylag kis számú megfigyelése alapján látótérelváltozásokat nem észlelt. Radnót és Follmann (1971) ezzel szemben nagyobb számú esetet vizsgálva a szemek 28—34%-ánál észleltek paracentralis látótérelváltozásokat, vakfolt megnagyobbodást, vakfolt kizáródását, paracentralis scotomákat, néhány esetben concentrikus látótérszűkületet. Első estetünkben recidiváló paracentralis scotomák jelentkezése a Bjerrummező területében, valamint a vakfolt megnagyobbodása és kis intenzitású jelekkel észlelt nasalis alsó izopterek beszűkülése nervus opticus laesio lehetőségét veti fel. Éppen a felső Bjerrum-mező a legérzékenyebb az opticus rostok vérellátási zavaraira, toxikus ártalmakra és kezdődő neuritis retrobulbaris jele lehet. Erre utal az anamnesisben jelzett szemfájdalom is, amely Infecundin elhagyására csökkent, majd ismételt szedésekor fokozódott. Infecundin mentes periódusban létrejött recidiva oka feltehetően a közbejött terhesség lehetett. Orális anticoncipiens szerek kapcsán nem ritka a centrális retina-erek elzáródása. Számos casuistikai közlemény jelent meg különböző thrombo-emboliás complicatióról. Ez különösen azért feltűnő, mivel fiatal betegekről van szó, ahol sem hypertonia, sem arteriosclerosis még nem okozott érfalkárosodást. Nem találtak gyulladásos érfalelváltozásra utaló tüneteket sem az eddig boncolt esetekben. Az art. centr. retinae elzáródása ág- vagy törzs-embolia klinikai tüneteit mutatja. A kórlefolyás alapján azonban fel kell tételeznünk, hogy itt nem valódi embóliáról van szó, hanem artériás spasmusról, amely a functio-zavarért felelős. Világosan bizonyítja ezt 2. esetünk, ahol előbb mindkét szemen teljes elsötétedés lépett fel. Az artériás görcs a bal szemben néhány másodperc múlva, a jobb szemben csak néhány óra múlva oldódott, de ez az idő elegendő volt ahhoz, hogy a temporalis alsó ág végleges functio-zavarához vezessen. A kortörténetben szereplő endocarditis az érelzáródás kiváltásában nem jöhetett szóba, mivel belgyógyászati vélemény szerint még gyanú jel sem volt 86
