Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám

az apánál; megalopapilla a 6 éves fiúnál; epiblepharon pp. inf. entropium és trichiasis sec. a 6 éves fiú és 2 éves lánynál.

A családfa adatai szerint az anomáliák nemhez nem-kötött dominans módon öröklődnek. A chromosoma-vizsgálatok nem mutattak eltérést.

Áttekintve az anomáliák sorát, feltűnő, hogy az anomáliák egy része önmagában is ritkaság.

Ilyen nagyfokú epiblepharonvól, amely a szemhéjszélt teljes hosszában befordítja és trichiasist okoz, mint László és Anna esetében, Badtke [2] adatai szerint csak néhány szerző számolt be. Nálunk Darabos közölt 2 esetet. Még érdekesebbé teszi eseteinket a családi előfordulás és az, hogy Annánál a két vizsgálat közti másfél év alatt alakult ki az epiblepharon minden következményével együtt. Ez utóbbi tény azt bizonyítja, hogy az epiblepharonnál olyan genetikai adottságról van szó, amely a szemhéj fejlődését egyaránt befolyásolhatja a prae- és postnatalis életben.

Még ritkább lelet a Lászlónál észlelt megalopapilla. Eltekintve a súlyos egyéb rendellenességekkel szövődött látóideg-elváltozásoktól, úgynevezett „tiszta” megalopapillát eddig 9 betegnél közöltek. Hazai publicatióról nem tudunk. Az anomáliát először Franceschetti és Bock [3] írta le 1950-ben. Az azóta megjelent közleményeket — saját esete kapcsán — Streiff [10] gyűjtötte össze 1961-ben. Ezenkívül még Amalric és munkatársai [1] egyoldali megalopapillaesetéről jelent meg közlemény 1964-ben. Az anomalia lényege, hogy ép vagy közel ép szemen a különben normális papilla átmérője nagyobb a normálisnál! Franceschetti és Bock [3] szerint az átmérő normálisan 1,23—1,99 mm, s az elváltozás lényeges látásromlással nem jár. Gyakori az egyoldaliság! Az eddig

3. ábra. Fundus-fotok (a. jobb, b. bal oldali)

leközölt 9 esetből 8 egyoldali. Franceschetti és Bock esete után a mi betegünk a 2. kétoldali megalopapilla. Nemi dominantiát eddig nem mutattak ki. Családi előfordulást többször leírtak.

M. Lászlónál különben teljesen ép funduson, normális megjelenésű, de nagyméretű papillát* találtunk.

Megfelelő mérőműszer hiányában csak közvetve tudtuk meghatározni a nagyságát. Azt a tényt használtuk fel, hogy Badtke [2] szerint az arteria centr. rét. átmérője általában 0,1 mm, a papilla pedig legfeljebb 2 mm, azaz a 20-szo* A szemfenékről készített fényképekért a debreceni Szemklinikának köszönetünket fejezzük ki.

76