Szemészet, 1972 (109. évfolyam, 1-4. szám)
1972 / 4. szám
Klinikánkon FML miatt 19 esetben végeztünk Fc-1, ebből 13 volt ] irae venti v műtét. 5 esetben contusio után lépett fel FML, 8 esetben senilis maculadegeneratio során keletkezett. A beavatkozást Zeiss 5000 fotocoagulatorral végeztük teljes nyílással, 7-/77. intenzitási fokozattal, a coag. mező l°—2° volt. Az expositio ideje 0,02—0,04 sec. Velhagen szerint 4—5 coagulumot képeztünk a FML temp, szélén. A Fc előtt a látás általában 0,1 vagy gyengébb volt, egy esetben jobb (0,3). A látás változását a műtét után az 7. táblázatban mutatjuk be. A sérüléses csoportban a látás egy esetben jelentősen, négyben mérsékelten javult, egy esetben romlott. Az idős korúak csoportjában a látás a Fc után általában romlott (2 esetben csekély javulás). A betegség jellegét tekintve feltehető, hogy a látásromlást csak részben okozta a, Fc (1. táblázat). Összefoglalás 18 eset kapcsán szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy FML esetén általában a Fc szükségtelen, kockázatos és gyakran károsítja a megmaradt látást. Ha a látásélesség 0,1-nél jobb, a Fc ellenjavallt. Klinikai vizsgálatokkal a FML réteges vagy áthatoló jellege nem dönthető el, a belső határhártya hiánya esetén sem. Indokoltnak látjuk a műtétet nagvobbfokú myopia esetén, ha centrális üvegtesthomály nincs, a FML parallaxisa csekély és egyformán megromlott a távoli és közeli látásélesség. Ha a társszem megvakult FML-hoz társuló ablatio következtében, a második szemen mutatkozó FML praeventiv ellátását indokoltnak tartjuk. IRODALOM. Bangerter, A. : Kiin. МЫ. Augenhk. 136, 593 — 598 (1900). — Böck, J. : Symp. über Lichtcoagulation, Lausanne, 14—17 Sept. 1959. — Виаасса, A. és mtsai.: Soe. Fran. Ophthal, 13 mai, 1957. — Cornberg, D. : Kurzzeit-Lichtcoagulation, Thieme, Leipzig, 1969. — Elwyn, H. : Diseases of the retina, Blakiston, Toronto, 1940, 475. — Favre, M. : Ophthalmologica 140, 94 (I960). — Francois, J. : XIIIе Conc. Ophtal. Belg. Acta I. 302 — 341. 1958. — Gallada, A. M. — Tardos, M. A. : Syinp. Jules Gonin Club, XX. Cong. ophthal. Germania, 1966. (Aeta 455). — Cloor, B. P.— Werner, H. : Klin. Mbl. Augenhk. 151, 822 — 845 (1967). — Goldmann, H. : Brit. J. Ophthal. 45, 449 (1961). — Heinzen, H. : Die prophylaktische Behandlung der Netzhautablösung, Enke, Stuttgart, 1960. — Hervouet, F. : Ophthalmologica 160, 25 — 53 (1970). — Hudomel J.— Kelemen V.: Szemészet 108, 89 — 93 (1971). — Jaffe, N. J.: The vitreous in clinical ophthalmology, Mosby, St. Louis, 1969, 146 —163. — Kettesy, A. : Klin. Mbl. Augenhk. 130, 465 — 471 (1957). — Kornzweig, A. L. : Amer. J. Ophthal. 33, 243 — 247 (1950). — Maumenee, A. E. : Arch. Ophthal. (Chicago) 78, 151 —165 (1967). — Meyer—Schwickerath, G. M. : Klin. Mbl. Augenhk. 118, 194 —195 (1951). — Meyer—Schwickerath, G. M. : GraefesArch. Ophthal. 156, 2 — 34 (1954). — Meyer—Schwickerath, G. M. : Bericht D. O. G. 64, 249 — 253 (1961). — Michaelson, J. C. : Invest. Ophthal. 4, 1004—1012 (1905). — Neubeuer, H. : Bericht D. O. G. 64, 256 (1961). — Reese, A. B. : Trans. Amer. Ophthal. Soc. 64, 123—134 (1966). — Söllner, F. — Lund, 0. E. : Bericht. D. O. G. 64, 254 — 257 (1961). — Streifj, E. B. — Babel, J. : Fortschritte der Augenhk. 13, 40 — 43, 1963. — Velhagen, K. : Klin. Mbl. Augenhk. 146, 512 (1965). — Vogt, A. : Die operative Therapie und die Pathogenese der Netzhautablösung, Stuttgart, 1936. — Yamada, E. : Arch. Opht hal. (Chicago) 82, 151 — 159(1969). — Yaoedaés mtsai.: Jap. J. clin. Ophthal. 20, 333 — 340 (1966). — Bárdy, K. : Klin. Mbl. Augenhk. 139, 607 — 616 (1961). Й. X у д o m e и, Á. Ф а p к а ш, А. Б о х а р: Вопросы дыры желтого пятна и профилактики отслойки сетчатой оболочки Опыт наблюдения 18 больных показывает, что проведение фотокоагуляции при дырах в области желтого пятна в общем рискованно и часто ухудшает остаточную остроту зрению. Если острота зрения выше 0,1, то фотокоагуляция противопоказана. Клинически вопрос о полной дыре решать невозможно даже при отсутствии внутренней пограничной мембраны. 17 Szemészet 257
