Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)

1971-06-01 / 2. szám

aktív zsugorodás állapotában operáltunk. így a műtét nem oka, csupán katalizátora, gyorsítója a zsugorodásnak; azt 19 esetünkben annyira fokozta, hogy a látás elveszett; ezért a iatrogén ártalom lehetősége is felmerül.

Itt jegyezzük meg, hogy klinikánkon a gyűrűzést Schepens elvei szerint Arricga módszerével végeztük [15].

Táblázatban összefoglalva a 19 eset adatait, néhány figyelemre méltó számadat mutatkozik (1. táblázat).

Jellemző, hogy az esetek 80%-a emmetropiához közel álló fénytörésű szem volt, melyekben feltehetően épebb az ÜT és chorioidea állapota, mint myopiásokban; a műtéti trauma nagyobb reactiót vált ki. A részben formált ÜT-ben a hőhatás fokozhatja a zsugorodást, a gyűrű az érhártyát lefűző hatása pangást, exsudatiót okozva késlelteti a subretinalis folyadék felszívódását. Keringési zavarra utal a gyakori cataracta képződés is.

Jellemző, hogy az esetek 80%-ban észleltünk a műtét előtt ÜT zsugorodásra utaló tüneteket: a szakadás széle hajszálszerűen kihúzott, több negyedben vannak szakadások, a leválás teljes, feszes hólyagokat alkotva a papilla elé nyomul; epiretinalis zsugorodás, csillagredő látható, vagy szélesen tapadó ÜT kötegek. Ugyanakkor lazán úszó homályok is láthatók az ÜT-ben, tehát az ÜT belsejének elfolyósodottsága mellett a kéreg sűrűsödött, zsugorodásra hajlamos állapotban lehet. Jellemző, hogy az esetek 70%-ban ÜT bevérzés előzte meg a retina-leválást.

8 esetben, mint eredménytelen előző műtét, scleraresectio szerepel, holott ÜT komplikáció esetén helyénvalónak tartjuk. Talán az a magyarázata, hogy mindkét eljárás viszonylag sok tevékenységet igényel a szemgolyón; a tömeges ÜT zsugorodásra viszont jellemző, hogy a retina állapota a műtét folyamán egyre romlik, a lyuk távolodik az alapjától. Ezért válik gyakran szükségessé az ÜT pótlása. A gyűrűzés és a resectio hatása annyiban azonos, hogy viszonylag keskeny, tarajos sánc képződik, mely a szakadást fedni nem tudja; az akkor is nyitva marad, ha a sánc a centrális szélére kerül.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a gyakorlatunkban használt módszerek a tömeges ÜT zsugorodást kivédeni nem tudják. A műtéti trauma az elváltozást fokozza; de mert ilyenkor a szakadás biztos zárásához scleraplastica és diathermia szükséges, eredménytelen műtét sem tekinthető iatrogén ártalomnak. Eseteink figyelmeztetnek, hogy lazán úszó ÜT homályok esetén is a kéreg összefüggő sűrűsödött lehet, túlzott diathermia szövődményt okozhat.

összefoglalás

Szerzők 77 cerclage műtét után 19 esetben észlelték tömeges (masszív) üvegtestzsugorodás kialakulását; ezekre jellemző tapasztalataikat közük.

Tömeges üvegtestzsugorodásnak nevezik a másodlagos üvegtest elváltozások — vitreoretinalis összenövés, üvegtest sejtek burjánzása, epiretinalis hártya, collagen váz zsugorodása — rohamosan lezajló extrem fokozódását. Mivel a műtétek előtt az esetek 80%-ban zsugorodásra utaló tüneteket észleltek, megállapítják, hogy a szemgolyó gyűrűzésével annak kifejlődését nem tudták meggátolni.

Jellemzőnek tartják, hogy az esetek nagy többségében üvegtest bevérzés előzte meg az ablatiót, a fénytörés emmetropiához közelálló volt. A gyűrűzést megelőző eredménytelen műtét az esetek felében scleraresectio volt. A gyűrűző műtétet myopiás szemeken eredményesebbnek találták.

Tapasztalatuk szerint a tömeges ÜT zsugorodás veszélye az emmetropiához közelálló fény törésű szemekben fokozott. A műtéti módszert iüetően annyi megállapítható, hogy a gyűrűzés a myopiás szemeken előnyösebbnek mutatkozott.

92