Szemészet, 1971 (108. évfolyam, 1-4. szám)
1971-06-01 / 2. szám
4. ábra 5. ábra 4. ábra. Emberi retina. Rivanol reactio. Kb. 400 X. A Müller-sejtekben igen erős negativ előjelű kettőstörés látható. 5. ábra. Sertés retina peripheriás része. Toluidinkék festés, káliumferricyanid praecipitatio Kb. 350 X. A verticalis oszlopszerű sejtekben a hosszirányra vonatkoztatva negativ előjelű kettöstörés látható. Phenol reactio után a fehérje fibrillumok gyenge pozitív kettőstörést mulattak. Miután a phenol reactio a collagen fibrillumok kimutatására specifikus, a Müller-sejtek fehérje fibrillumainak pozitív kettőstörése phenol reactio után, ezen fibrillumok collagen természete ellen szól. Conclusio A polarisatiós mikroszkópos vizsgálatok rendezett fehérje, lipoid és savanyú mucopolysaccharida structurákat mutattak ki a Müller-sejtekben. A fehérje fibrillumok a sejt alakját követve főként vertikálisan helyezkednek el, ill. árkádszerű képződményeket hoznak létre. A fehérje fibrillumok egy része a Müller-sejtek cytoplasma filamentumainak felel meg. Általános biológiai érvényű megfigyelés, hogy a sejt plasmájában az oldhatatlan fehérjék, az ún. struetur proteinek filamentaris hálózatot hoznak létre. A Müller-sejtekben impregnatiós módszerekkel a fénymikroszkópos vizsgálatok is kimutatták e fiiamén tu mókát (Ognew 1897, Pedler 1962). A sejt mechanikai functiójával hozták kapcsolatba, erre utal a ,,támasztó-sejt” elnevezés is. A fehérje structurák másik része a lipoprotein membránok fehérje része. A lipoprotein membránok egyrészt a sejt-organellumok membrán-rendszeréhez tartoznak, másrészt a sejt-membrant hozzák létre. Az elektronmikroszkópos vizsgálatok szerint (Yamada 1962, Sjöstrand 1961, Missotten 1964, Radnót és Lovas 1968) a Müller-sejtek a retina idegelemei közötti teret tökéletesen kitöltik. Cytoplasma nyúlványaikkal körülfognak minden sejtet a photoreceptor 86
