Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-12-01 / 4. szám

A szerző részletesen ismerteti a r. c. s. klinikai képét, pathogenesisét és pathomechanismusát 72 beteg 84 szemén szerzett tapasztalatai alapján. A betegek 47,1%-ában tapasztalt vegetatív dystoniát, amelynek szerepét tárgyalja a szemfenéki keringési zavar fellépésében, illetve a betegség kialakulásában hajlamosító tényezőnek tartja más aetiologiai tényezők mellett.

Ezúton mondunk köszönetét dr. Brooser Gábornak a fluorescenangiographiás vizsgálatok és azok fénykép-felvételeinek elkészítéséért.

Összefoglalás

IRODALOM: 1. Asayama: cit. Norholm. — 2. Baillart, P. : Ann. Oculist. 175. 133. 1938. — 3. Bennett, О. : Brit. J. Ophthal. 39. 605. 1955. — 4. Bölcs S. : Szemészet. 106. 143. 1969. — 5. Cordes, F. C. : Amer. J. Ophthal. 27. 803. 1944. — 6. Czukrász I. : Ophthalmologica (Basel) 121. 25. 1951. — 7. Duggan, W. F. : Arch. Ophthal. 27. 123. 1942. — 8. Duke—Elder : System of Ophthalmology. Vol. X. Kimpton. London. 1967.

— 9. Edwards, T. 8. — Priestley, fí. S. : Amer. J. Ophthal. 57. 988. 1964. — 10. Gifford, 8. R. — G. Marquardt: Arch. Ophthal. 21. 211. 1939. — 11. г». Graefe, А. : cit. Bennett.

— 12. Guist: cit. Norholm. — 13. Harrington, D. O. : cit. Norholm. — 14. Horniker, E. : Albrecht V. Graefes Arch. f. Ohthal. 123. 286. 1929. — 15. Horniker, E. : Klin. МЫ. Augenheilk. 98. 487. 1937. — 16. Imre Gy. : Therapia Hungarica 18/1. 30. 1970. — 17. Kitahara, S. : Klin. МЫ. Augenheilk. 97. 345. 1936. — 18. Klien, B. A. : Amer. J. Ophthal. 36. 1. 1953. — 19. Klien, B. A. : Amer. J. Ophthal. 51. 231. 1961. — 20. Klien, B. A. : Trans. Amer. Acad. Opth. and Otol. (July—Aug). 1965. — 21. Kurimoto, 8.— K. Fukunaga — I. Honda — K. Tominaga—M. Doi — K. Momomura : ref. Zbl. ges. Ophthal. 102. 83. 1969. — 22. Mark, R. E. : Klinik und therapie der Vegetativen Dystonie Springer. Wien. 1954. (64 — 69). — 23. Masuda : cit. Norholm — 24. Maumenee, A. E. : Trans. Amer. Acad. Ophthal. 69. 605. 1965. — 25. Norholm, J. : Acta Ophthal. 47. 890. 1969. — 26. Peabody, R. R.^-H. C. Zweng — H. L. Little : Arch. Opthal. (Chicago) 79. 166. 1968. — 27. Seitz, R. : Klin. Mbl. Augenheilk. 127. 676. 1955. — 28. Spalter, H. F. : Arch. Ophthal. (Chicago) 79. 247. 1968. — 29. Thomann, H. : Klin. Mbl. Augenheilk. 152. 625. 1968. — 30. Verhoeff—Grossmann: cit. Norholm. — 31. Walsh, F. B. — L. L. Sloan: Amer. J. Ophthal. 51. 1123. 1961. — 32. Wessing, A.: Fluoreszenzangiographie der Retina. Thieme. Stuttgart. 1968. (104—113).

Д. Ш а л а ц: О случаях центральной серозной ретинопатии.

Исходя из опыта наблюдений 84 глаза 72 больных автор сообщает о клинической картине, патогенезах и патомеханизме центральной серозной ретинопатии. У 47,1% больных установлена вегетативная дистония, которая по мнению автора наряду с другими этиологическими факторами играет определенную роль в возникновении болезни.

Gy. S а 1 а с z : Our cases of central serose retinopathy.

On basis of his experience with 84 eyes on 72 patients the author gives a detailed account of the clinical picture, pathogenesis, and pathomechanism of tbe central serose retinopathy. In 47,1 per cent of the patients vegetative dystony was found. The author analyze sits role in the appearance of circulation trouble in the fundus; he considers it a predisposing factor — beside other aetiologic factors — in the developmet of the disease.

Gy. S a 1 a c z : Fälle von Retinopathia centralis serosa.

Aufgrund der an 84 Augen von 72 Kranken gewonnenen Erfahrungen werden das klinische Bild, die Pathogenese und der Pathomechanismus der Retinopathia centralis serosa eingehend erörtert. Bei 47,1% der Kranken was vegetative Dystonie festzustellen, ihre Holle im Auftreten der Augenhintergrund-Kreislaufstörung wird behandelt, bzw. diese wird neben anderen ätiologischen Faktoren als ein prädisponierender Faktor in der Entwicklung der Krankheit betrachtet.

19 Szemészet

288