Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-12-01 / 4. szám

Tekintettel a teljes panaszmentességre, jó közérzetre, felmerült bennünk a gondolat, vajon ez alternáló kancsalsággal, vagy monocularis supressióval magyarázható-e ?

Ennek eldöntése céljából elvégeztük a következő vizsgálatokat, s legnagyobb meglepetésünkre tapasztaltuk, hogy a betegnek tökéletes binocularis látása van, beleértve a mélységlátást is.

Worth négy pont: fusiót jelzett. Diploscopban, Bagolini-féle vizsgálatnál két szemes észrevevést tapasztaltunk. Fusio szélességét prizmaléccel és synoptophorral vizsgáltuk. Prizmaléecel 12°-os fusio-szélességet jelzett. Synoptophorral: conv. 0°-tól 20°-ig, refusio 15°; div. 0°-tól 5°-ig.

Mélységlátás synoptophorral és stereoscoppal kimutatható.

A Brecher—Raáb-féle eszköz segítségével megmértük az aniseikonia nagyságát. Üveg nélkül 15—19%-os, saját üveggel 25—30%-oe, kontakt kagylóval 5—9 % -os retinalis képnagyságkülönbséget mértünk.

Delage 1906-ban két monocularis aphakiás beteg esetét ismerteti, akiknek monocularis aphakiát korrigáló szemüveggel kétszemes észrevevésük volt. Berens, Conolly és Kern több fiatal monocularis aphakiás betegnél úgy értek el binocularis látást, hogy a nem operált szemre a még elfogadható legerősebb, az operált szemre pedig kissé alul korrigált jól centrált üveget adtak. Idősebb betegeknél ilyen módon eredményt nem értek el. Jackson szemüveggel korrigált féloldali aphakiás betegekről számolt be, kik supressio miatt voltak panaszmentesek. Muenzler viszont egy 63 éves, egyoldali időskori katarakta miatt operált nőbeteg esetét ismertette, kinek korrigáló szemüveggel a 6,6 D. anisometropia ellenére jó binocularis látása volt. Linksz négy hasonló esetről számolt be, kiknek 20-30%-os aniseikonia mellett szemüveg korrekcióval binocularis látásuk volt. Fénytörési hibájuk javításában prizmakorrekciót is alkalmazott a monocularis aphakia korrigálása után jelentkező prizmatikus eltérés javítására. Távolra 5—129-os, közeire 2—4°-kai erősebb prizmát adott.

Ismertetett esetünk azért érdemel figyelmet, mert a betegnek 14 D. anisometropia ellenére, monocularis aphakiát és myopiát korrigáló üveggel prizmakorrekció nélkül a mindennapi életben, munkája végzése közben, lépcsőn járáskor volt panaszt nem okozó binocularis látása. Binocularis korrekcióját szívesebben viselte, mint a monocularist. Binocularis látásának megtartásában valószínűleg szerepe van az igen nagy fusiós képesség mellett annak, hogy a beteg fiatal korában vált aphakiássá.

IRODALOM. Berens, C. és Bannon, 11. E.: Arch. Ophthal. 70 : 181—188, 1963. — Berens, G., Connolly, P. T., Kern, D.: Amer. J. Ophthal. 16 : 199, 1933. — Brecher,

S. A.: Amer. J. Ophthal. 34 : 1016, 1951. — Carlton, E. H., Modigan, L. E.: Arch. Ophthal. 7 : 720, 1932. — Donders, F. C.: New Sydenham Soc., 1864 Cit. Berens C. Arch. Ophthal. 70 : 181—188, 1963. — Gillott, H. F.: Brit. J. Physiol. Opt.: Part. I. 13 : 122-—146, 1956. —Hosaka, A.: Ochanomizn. Igakn Zarski, 3 : 325—374, 1955. — Cit. Berens, C.: Arch. Ophthal. 70 : 181—188, 1963. — Girard, L. J. és mtsai: Arch. Ophthal. 68 : 762, 1962. — Kogan, A. I.: Excerpta Med. 14 : 11—12, 1960 Cit. Berens, C. Arch. Ophthal. 70 : 181—188, 1963. •— Lancaster, IF. B.: Arch. Ophthal. 20 : 907— 912, 1938.—Linksz, A.: Amer. J. Ophthal. 48 : 441, 1959., Amer. J. Ophthal. 61 : 273— 276, 1966. — Muenzler, W. S.: Amer. J. Ophthal., 62 : 764—766, 1966. — Ogle, K. M., Burian, H. M. és Bannon, R. E.: Amer. J. Ophthal. 59 : 639, 1958. — Raáb, К.: Szemészet, 90 : 168—172, 1953. — Troutman, R. C.: Tr. Amer. Ophthal. Soc., 60 : 590— 658, 1962.

И. Венчик, А. О п а у с к и: Афакическая анизометропия и бинокулярное зрение.

R. В e n с s i к, А. Ор a u s z к i: Aphakie anisometropy and binocular vision.

R. Bencsik und A. Opauszji: Aphakische Anisometropie und binokulares Sehvermögen.

259