Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-12-01 / 4. szám
Szemészet 107. 260—205. 1970. Debreceni Orvostudományi Egyetem Radiológiai Klinika (mb. igazgató: 'fJóna Gábor egyetemi docens) és Szemklinika (igazgató: Kettesy Aladár egyetemi tanár) közleménye Rhese-felvételek diagnosztikus értéke szemészeti beteganyagon* Á D Á M GÉZA — MAI1ÁIH LÁSZLÓ — TASI ISTVÁN —PÉTER MÓZES Rhese (12) 1911-ben a rostasejtek és homloküreg kivetített felvételének értékelése közben, az orbita lateralis harmadában véletlenül ábrázolta a foramen opticumot. Kivetítése az anatómiai regiók complex volta, illetőleg a variatiós lehetőségek miatt pontos technikát igényel. Erre Dilenge (13) és mtsai is felhívják a figyelmet. Az eltelt időszakban több, mint 30-féle beállítási typust ismertettek [Schinz (14)], melyek közül a Rhese—Goalwin módszer terjedt el a gyakorlatban. A canalis opticus helyesebb elnevezés, mivel hossza 8—9 mm, átmérője pedig általában 4—6 mm között ingadozik. Keyes (8) több, mint 4000 vizsgálat alapján a határokat még szélesebb lehetőségek közé teszi. Itt kell megemlítenünk, hogy Fazakas (4) vizsgálatai szerint minél rövidebb a csatorna hossza, annál biztosabb, hogy a lumen nem szűk, és a nervus opticus compressio-mentesen képes a csatornán áthaladni. A két oldal között is lehet variatiós különbség, ezért Walsh (15) a kétoldali összehasonlító felvételek készítését tartja szükségesnek. Physiologiás körülmények között a két oldal különbsége legfeljebb 1 mm lehet. Szokatlan variatio azonban még ennek ellenére is előfordulhat. Ilyenkor célszerű a felvételek megismétlése, mint azt jelen esetünk is igazolja. A betegnél minden mérhető ophtalmologiai tünet nélkül a baloldali canalis opticus szokatlan variatiója mutatkozik. Ilyen elváltozás összefügghet a koponya asymmetriájával is. Scheuermann (13) kihangsúlyozza, hogy a harmadik életévtől az átmérő már eléri a felnőtt nagyságot, így elbírálását különös óvatossággal kell végeznünk. A canalis opticus szűkületek általában veleszületettek, mint arra Ollson és mtsai (11), Beutel (2), Mayer (10) és még sok szerző hivatkozik. Goalwin (5) szerint szűkületekről akkor beszélünk, ha a harántátmérő kevesebb, mint 2,8 mm. Herrnheiser (6) még ilyen esetben is óvatos véleményadást javasol. Előfordulhat, hogy a lumen nem kerekded, hanem keskeny, résszerű alakot mutat, így nem éri el a kívánt nagyságot, mint ez következő esetünkben is látható. Az elvégzett látótérvizsgálat kóros eltérést nem mutat, így compressióból eredő nervus opticus atrophia nem jöhet létre. Több hasonló esetünk tapasztalata alapján úgy gondoljuk, hogy az átmérő helyett helyesebb lenne a canalis opticus felületéről nyilatkozni [a.b.n\ a=kis félharánt átmérő, h= nagy félharánt átmérő). Loejyp-Lorenz (9), Yaqargil (16), Anderson és mtsai (1), valamint Holman (7) szerint az egyoldali tágulat tumoros folyamatra, vagy féloldali agyi nyomásfokozódásra utal. Mégis találkozunk olyan variatiós esetekkel, mikor radiologiailag tumoros gyanújelek mellett (dilatatio, conturbenyomat) a betegnél klinikailag kóros eltérést nem tudunk kimutatni. Alábbi esetünkben a betegnek sem szemészetileg, sem neurologiailag tünetei nem voltak, mégis a két * 1967. március 12-én az Elischer Emlékülésen elhangzott előadás alapján. 260
