Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-09-01 / 3. szám

Szemészet 107. 200—202. 1970.

Emberi üvegtest bakteriológiai vizsgálatai

HUDOMEL JÓZSEF

Az üvegtest (ÜT) pótlása szükségessé válhat az ablációműtét során, ha sok subretinalis folyadékot kelllebocsájtani; ily módon belülről közelítjük a retinát a pigmenthámhoz. Eszményi pótszert, amely csíramentesíthető, nem károsítja a befogadó ÜT-et, de szerkezetét és viszkozitását megtartja, még nem sikerült találni.

Shafer [1,2] ÜT pótlásra hullaszemből — szembank — nyert emberi ÜT-et használ és ajánl. Megfigyelte, hogy ha fertőzött ÜT-et 48 órán át + 4 °C-on tárolt, ezután már nem sikerült kitenyészteni kórokozókat: az anyag sterillé vált. Agár lemezre oltott baktériumok növekedését is gátolta a rácseppentett ÜT. Ebből következtette, hogy az ÜT-nek „önsterilizáló” tulajdonsága van. Reed és mtsai [3, 4] emberi és állati ÜT viselkedését vizsgálva az emberi ÜT-ben baktériumölő hatást mutattak ki; a beoltott baktériumok — staph, pyog., strept. pyog., es. coli, ps. aeruginosa, proteus vulg., b. subtilis — közül csupán ab. subtilis maradt virulens 22 napon túl is a+ 4 °C-on tárolt anyagban, a többi 2—6 napon belül elpusztult. A hatást a lysosymnak tulajdonították. Bussey és mtsai [5] azt is megállapították, hogy a beoltott kórokozók számával arányos a sterillé válásig eltelt idő. Mások [6] az ÜT csírátlanító hatását nem tapasztalták.

Zehetbauer [7] valamint Zangger és Marx [8] vizsgálataiból kitűnt, hogy a csírátlanító anyag antibiotikum: csak olyan ÜT hat a baktériumokra, melyet a halál előtt antibiotikummal kezelt elhaltból nyertek. Mivel Böck [9] majd Hruby [10] emberi ÜT beültetése után endophthalmitist észleltek; Shafer eljárása, részben a fertőzés veszélye miatt, nem terjedt el.

Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Nónay Tibor

egyetemi tanár) közleménye

1. ábra. Az ÜT-korong mentén növekvő telepek

200