Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)
1970-09-01 / 3. szám
Klinikánkon ÜT pótlást sok esetben végzünk, levegővel vagy Ringer oldattal. Jobb anyag után kutatva emberi ÜT beültetését terveztük; ennek előkészítésére végzett sterilitási kísérletekről számolunk be. Kísérleti anyag —- módszer 43 hullaszemből — a halál után 6—36 órán belül — a csupasz sclerán át vénás tűvel leszívott üvegtestet gumisapkával ellátott steril üvegekben + 4 °C-on tároltuk 3—-5 hónapon át. Ezalatt az esetleges antibiotikum-tartalom hatástalanná válik. A kísérletekhez 32 makroszkóposán tiszta, sűrúnfolyó ÜT-et használtunk fel. Staphylococcus pyog., streptococcus pyog., eserichia coli, pseudomonas aeruginosa fertőzéssel szemben az ÜT bakteriostatikus, ill. baktericid hatását vizsgáltuk. Felhasználás előtt mindegyik ÜT csíramentességéről meggyőződtünk: 0,5 ml-t bouillonba oltva 6 napon át inkubáltuk 37 °C-on, majd a tenyésztést véres-agaron folytattuk 3 napon át. Negatív eredmény esetén az ÜT sterilnek minősült. A bakteriostatikus hatás vizsgálatához véres-agar lemez közepéből 10 mm 0 korongot eltávolítottunk és a lemezt 4 negyedre osztottuk. A korong helyére 0,2 ml ÜT-et helyeztünk, az elkülönített mezőkben a négy baktériumtörzs suspenzióját szélesztettük úgy, hogy egymással vagy az ÜT-el ne érintkezzenek. Az így kezelt 16 lemezt 48 órán át + 4 °C-on tartottuk, majd 72 órán át 37 °C-on. (1. ábra) A baktericid hatás vizsgálatához Ringer oldattal baktériumhígításokat készítettünk, ezekből agar lemezre oltva megszámoltuk a képződött telepeket, melyek száma gyakorlatilag a beoltott csírák számának felel meg. Bizonyos összecsapzódás a kísérlet szempontjából elhanyagolható. Olyan hígítást választottunk, melyből 0,1 ml 600—650 telepet képezett a lemezen; ebből 0,3 ml-t (kb. 2000 csíra) oltottunk 1,2—1,5 ml ÜT-be. Mindegyik törzzsel 4—4 anyagot fertőztünk; ezeket + 4 °C-on tároltuk és másodnaponként — összesen 5 alkalommal — 0,2 ml-t bouillonba oltottunk belőlük és -f 37 °C-on inkubáltuk. A streptococcussal fertőzött anyagot véresagaron ellenőriztük. 12 nap múlva a megmaradt anyagot 72 órán át inkubálva újra leoltottuk és a kinőtt baktériumok azonosságát ellenőriztük (1. táblázat). Eredmények A bakteriostatikus hatás vizsgálatára készített 16 véres-agar lemezen 24 órás inkubálás után baktérium telepek képződtek, az ÜT korong közelében és tőle távolabb eső területen általában azonos mennyiségben. 42 — 72 órán belül a korong szélét is ellepték, ami arra utal, hogy a táptalajba az ÜT-ből nem jutott növekedést gátló anyag. Leoltás ideje a fertőzés után Staph. py. bouillon 1.2.3.4. Strept. py. véres-agar 1.2.3.4. Es. coli bouülon 1.2.3.4. Ps. aerug. bouillon 1.2.3.4. 2 nap ...................................... + + + + + + + + + + + + + + + + 4 nap ...................................... + + + + + -I- + + + + + + + + + + 6 nap ...................................... + + + + + + + -+ + + + + + + + 8 nap ...................................... + + - + + + + + + + + + + + + + 10 nap ...................................... Leoltás az üvegtest 72 órás inkubálása után véres+ + - + + + + -- + - + + + + -agarra .................................. + + - + + + + + + + + + + + + + A táblázatban mutatjuk be a beoltásos vizsgálatok eredményét. 5 esetben tapasztaltuk, hogy a leoltások során sterilnek mutatkozó ÜT 72 órás inkubálás után fertőzöttnek bizonyult. Talán azért, mert a felhasznált ÜT-et nem centrifugáltuk a vizsgálat előtt, így a beoltott anyag eloszlása egyenetlen lehetett. A vizsgált 16 ÜT közül egy vált csíramentessé 8 nap után. Kísérleteink az ÜT feltételezett baktericid tulajdonságát nem igazolták. 201
