Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-03-01 / 1. szám

Szemészet 107. 15—21. 1970. A miskolci Egyesített Kórházak (igazgató: Szabó István) Szemosztályának (főorvos: Válu László) közleménye A sugárnyúlványok szerkezetéről és korral járó elváltozásairól FEHÉR JÁNOS, VALTJ LÁSZLÖ és SALXAI SÁNDOR A csarnokvíz] termelésében a sugárnyúlványok meghatározó szerepet játsza­nak. A folyamat alapvető morphologiai és functionalis kérdései ismertek. A su­gárnyúlványok capillaris hálózatában keringő vérből filtratio és secretio útján képződik a csarnokvíz a sugárhám aktív közreműködésével. Ezért a csarnok­víztermelés problematikáját egyrészt a sugárnyúlványok keringési viszonyai, másrészt a sugárhám szerkezete és működése határozza meg. A sugárnyúlványok hajszáleres hálózatát a circulus art. ir. major ágai hozzák létre. A vénás elfolyás az érhártya felé történik, részben közvetlenül hátra futó ágakkal (Cohen 1960, Weinstein 1964), részben közvetve az iris vénás hálózatán, ill. a plexus ciliaris vénáin keresztül (Kiss 1949, Kiss és Orbán 1951, Weinstein 1964). Kiss szerint a plexus ciliaris az emissarium vénák útján kapcsolatban van az episcleralis vénás rendszerrel is. A sugárhám finomabb szerkezetét electronmicroscopos vizsgálatok tisztázták (Holmberg 1957, 1959, Pappas és, mtsai. 1958, 1959, Rohen 1962, Tormey 1963). A vizsgálati eredmények kétségtelenné teszik a sugárhám szerepét a csarnok­víztermelésben . Alapvető kérdések tisztázása ellenére sok klinikai, pharmacologiai, élettani és morphologiai kérdés még ma is vitatott . Jelen munkánkban elsősorban a sugár­nyúlványok kötőszövetes structurájával'foglalkoztunk. Munkánk központi ré­szét a sugárnyúlványok hajszálér-hálózatának és kötőszöveti rendszerének vi­szonya, korral bekövetkező átalakulása és átrendeződése képezte. Anyag és módszer Vizsgálatainkhoz 36 különböző korú emberi szemet dolgoztunk fel. A leg­fiatalabb 7 hónapos koraszülött, a legidősebb 97 éves volt. Az egyes anyagok között általában 2 — 4 év korkülönbség volt. Neutrális formalin fixálás, paraffin és gelatin beágyazás után 6—8 p vastagságú sagittalis, tangentialis és ferde síkú metszeteket készítettünk. Az értékeléshez a következő módszereket alkal­maztuk: H. E., azan, resorein-fuchsin és orcein-pikrowasserblau festékek, Gö­­möri-f. ezüstimpregnatio, PAS-reactio, PAS-kolloidvas-reactio, alciánkék fes­tés. Polarisatiós opticai módszerek: phenol-reactio, toluidinkék festés kalium ferricianidos praecipitatióval, rivanol-reactio, gummiarabicum és glycerin fe­déssel. A lipoid extractiót chloroform-metanol 1 :1 arányú keverékével és al­kohollal végeztük. Eredmények A különböző életkorokból származó anyagainkban szembetűnő volt a sugár­nyúlványok szerkezete és az életkor közötti összefüggés. A sugárnyúlványok a korral jellegzetes átalakuláson mennek keresztül. A capillarisok környezetében collagen rostok szaporodnak fel; a capillaris-kötőszövet arány a kötőszövet ja­vára tolódik el. A fokozódó kötőszövetszaporodás a fibrillaris állomány átépülé­­sével, a rostközötti állomány histochemiai átalakulásával jár együtt. A változá­sok együttesen a sugárnyúlványok jelentékeny megvastagodását eredményezik. Vizsgálatainkban elsősorban a capillaris fal és a pigmentált hám közötti terü­lettel foglalkoztunk. 15

Next

/
Thumbnails
Contents