Szemészet, 1970 (107. évfolyam, 1-4. szám)

1970-03-01 / 1. szám

Az alábbiakban megkíséreljük vázolni azokat a fontosabb jelenségeket, me­lyek a sugárnyúlványok korral járó elváltozásait jellemzik. Az egyes formák egy progresszív folyamat kiragadott, pillanatnyi állapotát rögzítik. Az első ábra fiatalkori sugárnyúlvány szerkezetét mutatja. A sugárnyúlványok átmetszeti képét csaknem teljesen kitöltik a capillarisok. A szegényes kötőszöveti állomány a capillarisok között helyezkedik el. Feltűnő a capillaris lumen és a pigmenthám közelsége. A capillaris és a pigmentált hám basahs membránjai közvetlenül egymás mellett helyezkednek el (1. ábra a és b). Az életkor előrehaladásával a sugárhám basalis membránja megvastagodik, majd eltávolodik a capillaris ba­salis hártyájától. A kettő között finom hálózatos felépítésű kötőszövet jelenik meg. Polarisatiós opticailag a rostok phenol-kezelés után negatív kettős töré­­sűekké válnak, így collagen fibrillumoknak tekinthetők. A histochemiai vizsgá­latok a rostközötti állomány gazdag savanyú mucopolysaccharida tartalmára utalnak (2. ábra a és b). 1. ábra. a) A capillaris és a sugárhám basalis hártyái szorosan összefekszenek. PAS-Hale­­reactio. Kb. 400-szoros nagyítás, b) A capillarisok közötti kötőszövetben collagen rostok csak szórványosan láthatók. Phenol-reactio. Polarisatiós opticai felvétel..Kb. 400-szoros nagyítás 2. ábra. a) A basalis hártyák eltávolodtak egymástól. A kettő között finom collagen rostok láthatók. Oömöri-f. ezüstimpr. Kb. 400-szoros nagyítás, b) A rost közötti állomány sava­nyú mucopolysaccharidákat tartalmaz. PAS-Hale-reactio. Kb. 400-szoros nagyítás Az életkor növekedésével a capillarisok egyre távolabb kerülnek a pigmentált hámtól, közöttük a kötőszövet egyre inkább felszaporodik. Ez a sugárnyúlvá­nyok lassú vastagodását eredményezi. A különböző rostfestési módszerekkel már fénymicroscoposan is megállapítható, hogy nem csupán a kötőszövet egy­szerű felszaporodásáról van szó. Az előzőekben utalunk arra, hogy a capillarisok 16

Next

/
Thumbnails
Contents