Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-05-01 / 2. szám
Szemészet 1969. 106. 99—101. A Budapesti Orvostudományi Egyelem II. sz. Szemklinikájának (igazgató : Nónay Tibor egyetemi tanár) közleménye A szemben keletkező érújdonképződések feltételei* IMRE GYÖRGY A retinából kiinduló érújdonképzó'dések feltételei Ashton (1957; 1961) szerint a következők: aktív anyagcsere, hypoxia és rossz vénás elvezetés. Ezek a feltételek más szövetek ereződésére is vonatkoznak, de nem minden érképződésre. Csak az első feltétel általános érvényű, mert pl. valóban nem ereződnek a cornea necrotikus gócai — a regenerációs stádiumig -— és nem látunk érújdonképződéseket az arteria centralis retinae teljes elzáródását követően sem. A hypoxiával kapcsolatosan már nem egyértelmű a helyzet, mert míg a hypoxiás anyagcseréjű bradytroph szövetek valóban nem ereződnek, a magas oxygen fogyasztású, biztosan nem hypoxiás anyagcseréjű rosszindulatú daganatok jól ereződnek. A rossz vénás elvezetés fontos szerepét a vena centralis retinae occlusióit követő ér-proliferatiók demonstrálják, de uveitiseket követő irisrubeosis eseteiben, vagy pl. a cornea ereződésével kapcsolatosan nem lehet rossz vénás elvezetésről beszélni. Fontos feltétele az ereződésnek a szövetek csökkent tömöttsége is és ezt éppen a cornea ereződésével kapcsolatosan ismerték fel (Cogan, 1949). Normális körülmények között éppen a tömöttség akadályozhatja meg a cornea és más bradytroph szövetek ereződését. Ugyanakkor a cornea tömöttségének csökkenése nem jár együtt mindig ereződéssel, és míg a primaer üvegtest dúsan erezett, a secundaer üvegtestben már nincsenek erek, pedig egyformán laza szerkezetűek. A felsorolt feltételek közül tehát hiányzik egy olyan feltétel, mely minden ereződő szövetre egyformán érvényes. Ezt a feltételt az ereződő szövetek anyagcseréjében kell keressük, és ilyen szempontból az ereződő szövetek egyik fontos közös vonása a fokozott glykolysis. Hypoxiás körülmények között minden szövetben túlsúlyra jut az anaerob glykolysis, a tumorszövetekre pedig jellemző az intenzív aerob glykolysis. Tekintettel arra, hogy a glykolysis során tejsav termelődik, kézenfekvő volt, hogy a vasoformativ factort ebben keressük. Macskakölykök üvegtestébe fecskendezve 0,1%-os racem tejsav 0,05 ml-nyi, szemnyomást nem fokozó adagjait, az esetek 50%-ában sikerült üvegtestbe irányuló érújdonképződéseket kiváltanunk (Imre, 1964). Intracornealisan befecskendezve is szignifikánsan nagyobb és koraibb ereződést okozott a tejsav, mint más oldatok (Imre, 1966). A kontroll kísérletekben kizártuk a trauma és a savi pH esetleges hatását. A továbbiakban megállapítottuk, hogy emberi keratopathia bullosa nem ereződő eseteiben, és kísérletesen, silikon olajnak az elülső csarnokba fecskendezésével előidézett, nem ereződő cornea oedema eseteiben a cornea tejsav koncentrációja szignifikánsan alacsonyabb a normálisnál (Imre és Pál, 1968). Ezek a kísérletek az ereződő szövetek magasabb tejsav koncentrációját bizonyító irodalmi adatokkal (Smelser és Chen, 1955\ Morley és McCulloch, 1961; Levette, Shapiro és Baum, 1963 \ Csernova, 1968) együtt a tejsav érképződésben betöltött fontos szerepét valószínűvé tették. * A Semmelweis Hét Szemész Nagygyűlésén, 1968. nov. 14-én elhangzott előadás alapján. 99
