Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Az AET-védelemben besugárzott csoportban 28 db egyed került szemvizsgálatra. Ezek közül mindkét oldalon vaknak bizonyult 8 db nőstény és 4 db hím. A vak állatok közül 3 nőstényben és 1 hímben mindkét oldali anophthalmiát állapítottunk meg. Két nőstényben mindkét oldalon atresia palpebrarum totálist találtunk bulbus csökevénnyel. 3 nőstényben és 3 hímben a vakságot egyoldali anophthalmia és egyoldali bulbus csökevény okozta. Félvaknak bizonyult 6 nőstény és 1 hím. A hat nőstényből 3-nál a féloldali anophthalmiát a másik oldalon mikrophthalmia kísérte, míg a másik 3-nál a féloldali anophthalmia mellett a másik szem épnek látszott. A hím állatban az egyik oldali ép szem mellett a másik anophthalmiás volt. A nem vak állatok közül 1 nőstényen mindkét oldali mikrophthalmiát, 1 nőstényen féloldali microphthalmiát és másik oldali ép szemet állapítottunk meg. 3 nőstény és 4 hím megtekintéssel épszeműnek mutatkozott. Az összes utódból tehát 42,8% volt vak és 32,2% épszeműnek bizonyult. A megvizsgált szemek 33,92%-a épnek látszott, 37,51% volt az anophthalmia, 17,85%-a a szemcsökevény és 10,72%-a mikrophthalmia. Az állatok 50%-a vak, ill. félvak nőstény volt. Ugyanakkor a vak, ill. félvak hímek előfordulása 17,8% volt. Az ivari különbség arra a tendenciára mutat, hogy a nőstények érzékenyebben reagáltak a szem fejlődési rendellenességre. Feltehető az is, hogy mivel a nőstények rezistensebbek in utero a sugárhatásra, több születik meg belőlük fejlődési rendellenességekkel, míg az érzékenyebb hímek közül csak a kevésbé károsodottak születnek meg. 8—9. hónapos korban megvizsgáltuk a szemlencse congenitalis cataracta előfordulását is. Ekkor 21 állat került vizsgálatra: 5 hím és 16 nőstény. Az 5 hím közül egyen sem fordult elő cataracta. A 16 nőstény 32 szeméből 17 anophthalmiás volt, míg vizsgálatra került 4 mikrophthalmiás és 11 ép szem. Ebből 8 állat 15 szeméből 8 cataractás volt, ami 53,3%. A cataracta 6 esetben egyoldali volt és csak 1 esetben volt kétoldali. Vizsgálatainkban a cataracta ivarhoz kötött jellege szintén szignifikánsan jelentkezett, mert csak nőstényeken fordult elő (U=2,93 P<f5%), ami eltér az irodalmi megállapítástól. A mindkét szemen való gyakoribb előfordulás valószínűleg a kis egyedszám miatt nem mutatkozott. A hasonlókorú 21 db kontroll állatban cataracta nem fordult elő. Meg kell még állapítani, hogy a cataracta, ill. szemfejlődési rendellenesség gyakoribb előfordulása az AET -véáaXem ellenére összhangban van Erschoff és mtsai (1962) megállapításával, mely szerint az AET nem védi a szem fejlődését in utero a röntgen-besugárzáskor. összefoglalás Szerzők fehér patkányokon vizsgálták az in utero fejlődésben az organogenézis idején AET-védelemben 300 R-rel besugárzott patkányokon milyen szemfejlődési rendellenességek fordulnak elő A kontrollcsoport utódaiban sem szemfejlődési rendellenesség, sem cataracta nem fordult elő. Az AET- védelemben besugárzott csoportban a született utódokból 28 db került leválasztásra és vizsgálatra. Közülük 42,8% vak volt (anophthalmia, bulbus csökevény, atresia palpebrarum totalis), 25% félvak (anophthalmia, mikrophthalmia) és 32,2 % látszólag épszemű volt. A szemfejlődési rendellenességeket nőstényekben nagyobb számmal találtak. 8—9. hónapos korban vizsgálták a cataracta előfordulását az utódokon. A röntgenezett csoportban hímeken cataracta nem fordult elő, míg a nőstények szemének 53,3%-a cataractás volt. Az ivari különbség szignifikánsnak bizonyult. Megállapították még, hogy az AET nem kielégítő radioprotektor a szemfejlődési rendellenességek keletkezésében. 68
