Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)
1969-02-01 / 1. szám
Szemészet 1969. 106: 67—69. Az Állattenyésztési Kutató Intézet (igazgató: Keserű János) és a Budapesti Orvostudományi Egyetem II. sz. Szemklinika (igazgató: Rónay Tibor egyet, tanár) közleménye Szemfejlődési rendellenességek az AET védelmében in utero besugárzott patkányutódokban BARNA JÓZSEF, TÓTH MARGIT Már a század eleje óta ismert, hogy a sugárbehatásra egyik legérzékenyebben reagáló szerv a szem (Bagg 1922, Hanson 1923, de Nobele és Lams 1927, cit. 8). Bár fejlődésének több kritikusan érzékeny szakasza van, ezek egyike az organogenézis idejére esik. Patkányban a vemhesség 10. napja körül van az organogenézis legintenzívebb szakasza. Skalko (1965) patkányokat all. vemhességi napon besugárzott 270 R-rel. Az utódokban 59% anopthalmiát, 31% mikrophthalmiát állapított meg.Schinzel (1965) szerint patkányban már 25 R kivált anophthalmiát és mikrophthalmiát a vemhesség alatt. A szem fejlődési rendellenességei között az egyik leggyakoribb a cataracta. A cataractagenezisre legérzékenyebb a megtermékenyítéstől az első barázdálódásig terjedő idő. Rugh és mtsai (1964) a megtermékenyülés napján adott besugárzás után az utódokban egy éves korban 60%-os cataracta előfordulást állapítottak meg, míg a kontroliban csak 7,2% volt a cataractas szem. 10 R nem, de 100 R erősen befolyásolta az előfordulási gyakoriságot. Megállapították továbbá, hogy amennyiben cataracta előfordul egy egyeden, akkor mindkét szemen megjelenik. Érdekes volt kísérletükben, hogy a röntgenbesugárzás következtében előforduló cataracta ivari differenciát mutatott, mely legkifejezettebben a vemhesség harmadik napján adott besugárzás után jelentkezett. Hímekben ugyanis gyakrabban fejlődött ki, mint nőstényekben. Ez annál inkább meglepő, mert ivari elkülönülés a fejlődésben akkor még nem mutatkozik, csak jóval később. Az Állattenyésztési Kutatóintézet Radiológiai Laboratóriumában Barna (1966) kísérleteket végzett az AET [S-(2-aminoaethyl)-isothiouroniumbromidhydrobromidj sugárvédő hatásának tanulmányozására a reprodukciókban. Ennek a kísérletsorozatnak egyik részét képezte az in utero utódfejlődésben az organogenézis idején AET-védelemben végzett röntgenkezelés. A kísérletben a kontrollcsoportban 59 db, a, röntgenezett csoportban 52 db és az AET-védelemben besugárzott csoportban 102 db virgo fehérpatkány szerepelt. A hüvelycsap alapján megállapítot termékenyítés után a 10. napon 300 R egésztest besugárzást kaptak az anyák a csak röntgenezett és az AET-vel védett csoportban. A besugárzás (Stabilivolt-készülékkel történt (170 kV, 15 mA, 0,5 mm Си-szűrő, 30 cm fókusz-testfelszíntáv., 82,5 R Imin.). Az AET dózisa 250 m^/testsúly kg volt. Á védőanyagot fiziológiás NaCl-Ъеп oldva és n NaOH-dal neutralizáíva besugárzás előtt 20 perccel kapták az állatok i. p. A kísérletben a csak röntgenezett csoportban 58 db anyából 8 (13,79%) ellett le. Az anya ellés előtti és utáni súlya, valamint az alomsúly összehasonlítása alapján korrigált alomszám átlag 66 db volt. Áz első hét végére az utódok 100%-a elhullott. Az AET- védelemben besugárzott csoportban 104 bepárzott állatból 33 db (39,28 %) ellett le 6,7 db-os átlagos korrigált ellesi alomszámmal. A 28. napra az utódok 83,5%-a elhullott. A leválasztásra került 28 db patkányból 19 db nőstény és 9 db hím volt. A kontroll csoportban 59 db bepárzott állatból 58 db leellett (98,3%) és az átlagos alomszám 103 db volt. A 28. választási napra az utódok 8,1%-a hullott el. Mivel a röntgenezett csoportban 1 hét alatt minden utód elhullott, csak az AET-védelemben besugárzott csoportban lehetett a szemfejlődési rendellenességek előfordulását vizsgálni. A kontroll csoportban sem szem, sem egyéb fejlődési rendellenesség nem fordult elő. 67
