Szemészet, 1969 (106. évfolyam, 1-4. szám)

1969-11-01 / 4. szám

torticollis ocularis áll fenn. Különösen akkor, ha csak verticalis deviatióról van szó (absolut indicatio).

5. Amikor a visszanyert, reeducált binocularis látást éppen a kancsalság miatt nem lehet megerősíteni, stabillá tenni (relatív indicatio).

6. A horizontalis tvpusú nystagmus azon esetében, amikor prizma-correctióval sem sikerül a kancsalsági szöget, a ferde fejtartást, torticollis ocularist megszüntetni (relatív indicatio).

7. Kozmetikai céllal. Idősebb gyermekeken és felnőtteken, ha a functionabs reeductio minden próbálkozás ellenére sem sikerül.

A műtéti indicatio mellett sokat vitatott kérdés, hogy mikor, hány éves korban operáljunk. Főleg amerikai szerzők a nagyon korai, 0,5—2 év közötti műtétet javasolják. Fischer, Flom és Jampolszky statisztikai adatok alapján bizonyították, hogy a 12. hónap előtti operatio nem megalapozott. Az 1—2 év közötti sebészeti correctio jobb eredményeket adott, mint a 2. év után végzett műtéteké.

Mi 1—2 év között csak 10 műtétet csináltunk, azonban az a tapasztalatunk, hogy congenitalis str. esetében a legtöbbször olyan súlyos sensomotoros elváltozásokról van szó törőközegi zavarokkal, szellemi defectussal együtt, hogy operatio után sem igen várható a normális correspondentia kialakulása. Az unilateralis fixatio kifejlődése után paresis következtében fellépő alternáló kancsalságok kapcsán pedig váltott atropin-curával, majd occlusióval megakadályozható, hogy stabil, rögzült neutrahsatiós zóna alakuljon ki. Ezért a műtéttel 3 éves korig nyugodtan várhatunk. Különben is ebben a korban a motilitas, az amblyopia vizsgálata, a pontos refractio stb. meghatározása nagyon nehéz, ill. bizonytalan.

A korai operatiót, 2—4 év között már jóval többen ajánlják. Mi 11,5%-ban végeztünk 2—4 év között operatiót és 60%-ban végződött jó eredménnyel, míg a 4—6 év között csinált operatiók után csak 42%-ban. A 6—10 év között végzett operatiók esetében 27%-ban kaptunk jó eredményt, 10 év felett csak 13,4%-ban. Tehát megfelelő indicatio birtokában a korai műtét elvégzése indokolt.

Tapasztalataink alapján nem a kancsal gyermek kora szabja meg a sebészi beavatkozást, hanem elsősorban a str. formája és annak jellemzői, mint a kancsalság kezdete, a hypermetopia foka -f fusio szélessége, általában a refractio milyensége, a kancsalsági szög nagysága, a fixatio és a motoros tényezők állapota. Ezek figyelembevételével 20 kancsalsági formát különböztettünk meg és 2308 kancsal közül 398 gyermek (17,2%) 474 izmán, 82%-ban egy izmon (68%-ban a kancsalító szem belső egyenesén retropositiót), 13%-ban 2 izmon és 5%-ban 3 izmon végeztünk beavatkozást. Véleményünk szerint is leghelyesebb egyszer csak egy izmot operálni. Ennek ellene szól a többszöri altatás. Amikor az effectust egyenlően akarjuk a két szemre elosztani, pl. alternáló kancsalság esetében, akkor lehet egyidőben mindkét szemen operálni. Ha csak kozmetikai eredményt szándékszunk elérni, akkor több izmot operálhatunk egyszerre. Általában a supereffectusú izmot operáljuk, unilateralis kancsalság kapcsán az amblyopiás szemen. Verticalis deviatiónál kozmetikailag sokkal feltűnőbb, ha a lejjebb álló szem fixál. A műtétet illetőleg egy másik szempont, hogy a lefelé nézés fontosabb coordinált mozgás, mint a felfelé tekintés. Ezért, ha az egészséges vezérszem áll lejjebb, akkor a paretikus szem emelő izmai közül gyengítjük valamelyiket, vagy a süllyesztőket erősítjük. Ha a vezérszem paretikus, akkor mindkét oldalon végezhetünk beavatkozást.

A kancsalság-ellenes operatiók utáni jó eredmény kb. 35—45%. Fontos a műtéti technika, az alkalmazott fonál milyensége is. Mi a retropositióhoz 5/0-ás Ethicont, ritkábban biosuturát, resectióhoz 2/0—3/0—4/0-ás cat-gut-öt, kötő309